Háború
A Közel-Keleten bombáznak, lőnek, rombolnak, bevonulnak, kivonulnak; tengeri csata dúl a két Korea között; furcsa háború folyik Afganisztánban; harcolnak, gyilkolnak Afrikában – egyszóval béke van a világon.
Távol áll tőlem, hogy viszszasírjam a háborút, hadüzenettel a kezdetén és békekötéssel a végén. Békekötéssel, amit aztán a felek be is tartottak. A háború minden formája szörnyű, de az a tudat, hogy lesz vége, és eljön a béke ideje, legalább a reményt életben tartotta az emberekben. Viszont ez a fajta béke, amiben ma élnek egyes népek, nemzetek, egész földrészek, kétségbeejtően kilátástalan.
Valami változott a világban az utóbbi száz évben. Két dicső forradalmunk összehasonlításán érezni igazán a különbséget; az akkori forradalom és háború, és a későbbi forradalom és háború között. Az 1848-as forradalmat és szabadságharcot 1849-ben leverték. Az orosz–osztrák csapatok vérbe fojtották a magyar szabadságot, de Komárom vára még állott, kitartott, és még állt volna vagy hat hónapig, ha a vár feladásáról szóló tárgyalások nem vezetnek eredményre. A kapituláció feltételeit aláírta Klapka tábornok és a császár megbízottja is. A várat átadták, a védők szabadságlevelet kaptak, a tisztek megtartották kézi fegyvereiket, és szabadon távozhattak. Akkor még fel sem merült az a gondolat, hogy miután a várbeliek kiszolgáltatottá váltak, a császáriak felrúgják az egyezséget. Az írnokok három hétig írták a sok ezer menlevelet a vár védőinek, akiket ezután nem üldözhetett senki. A másik történet 1956 novemberében játszódott. A Budapestet körülvevő szovjet csapatok parancsnokai fegyverszüneti tárgyalásokra hívták Maléter Pált, a törvényes magyar kormány hadügyminiszterét, és miután az jóhiszeműen megjelent, a szovjetek gúnyos mosollyal letartóztatták, majd később Kádárék kivégezték. Maléter azt hitte, hogy katonatisztekkel fog tárgyalni, akik számára az adott szó és a követ személye szent. De tévedett: a becsület, az adott szó, az önmagát becsülő emberi magatartás már akkor a múlté volt, és ma sincs jelen a világban.
A „győzelem minden áron” logikája magában hordozza az egyik fél megsemmisítéséig tartó háborút, harcot. Így aztán nem érezheti biztonságban magát bolygónkon senki, még a legerősebb nagyhatalom is fél, reszket a hadüzenet nélküli terrorizmustól.
Tithli
