Veszélyben a magyar nyelvű állatgyógyászképzés?

Munkácsi Mezőgazdasági Technikum

A Munkácsi Mezőgaz­da­sági Technikumban három éve indult a magyar nyelvű állat­gyó­gyászképzés, mely­nek első fecskéi, azaz az 1999-ben felvé­telt nyert diákok, szep­tem­ber­től már az állam­vizsgákra ké­szül­nek, a tanév végén pedig átvehetik okle­ve­lei­ket. Üröm az örömben, hogy a negyedik évfolyamot mindössze egy harmadik kö­veti, a tavalyi és idei tanévben ugyanis nem volt elég jelent­kező az államilag meghirdetett 25 tanulói helyre, így nem is indítottak csoportot.

– Az anyanyelvű szakkép­zésre feljogosító mi­ni­sz­tériumi engedély öt évre szól, a „kró­ni­kus” tanulóhiány azonban gátolja annak megvalósítását – mondja Vja­csesz­lav Bog­dán állat­gyó­gyá­szati szakvezető. – Jelenleg is folynak a tárgyalások a hivatali engedély időszakos szü­­ne­telte­té­sé­ről, hogy a későb­bi­ekben ismé­telten újraindíthassuk a képzést. A magyar tanu­ló­cso­por­tokról egyéb­ként azt tudom mondani, hogy minden téren megállták a he­lyü­ket.

– Valóban sajnálatos, hogy immár két ízben kudarcba fulladt a magyar csoport indítása, ami idővel súlyos káderhiányhoz ve­zethet a magyar településeken – fejti ki véleményét Legeza Attila szaktanár. – Nem beszélve arról, hogy ilyen módon azt a 10-14 tanulni vágyó fiatalt is elveszítjük, akik bár megfelelnek a felvételi követelményeknek, további je­lent­kezők híján évről évre le­ma­radnak a szakmai képzésről.

– Az érdeklődők kedvéért mondjuk el, mit érdemes tudni az állatgyógyászképzésről, annak szakmai-tárgyi felté­te­leiről.

– A szaktantárgyak elméleti alapjául a Magyarországról kapott szak­irodalom szolgál, a diákok, természetesen szaktanári veze­tés­sel, ebből készítenek használható jegyzeteket. A gya­korlati tudást a technikum tan­gaz­daságában, illetve néhány mun­ká­csi kisgazdaságban sajá­tít­hat­ják el a tanulók, a negyedik évfo­lyamon pedig szakmai gya­kor­laton vesznek részt. Fontos elő­re­lépés, hogy nemrég sikerült fel­venni a kapcsolatot a Ceglédi Állatgyó­gyász­képző Szak­isko­lá­val, mely a tervek szerint a továb­biakban magyar nyelvű tanköny­vekkel, szemléltetőeszközökkel és egyéb segédanyagokkal segíti majd a munkánkat.

– A pályaválasztás egyik fontos szempontja a végzősök elhelyezkedése...

– A szaktudásnak mindig van perspektívája, úgymond nem vész kárba, ugyanakkor egyéni hoz­záállás kér­dé­se, mennyi­re kama­toztatható. Az okle­ve­les állat­gyó­gyász elhe­lyezkedhet laboratóriu­mi, állat­ker­ti munka­társ­ként, minőségellenőrként, vágóhídi állatorvosként, de prak­tizálhat kisállat-, háziállat- és ha­szo­nál­lat­gyó­gyász­ként is, ma­gán­­vállalkozóként pedig lehet például egy gazdaság tehén­állo­má­nyának szülészeti, sebészeti és egyéb gyógyellátója. Az igaz­ság­hoz ugya­nak­kor hozzátartozik, hogy manapság meglehetősen nehéz állami mun­kahelyet találni, az újonnan induló, és örven­de­tesen szaporodó farmer- és ma­gán­gazdaságok azonban igenis keresik a képzett szakembereket.

– Végezetül, mely tantár­gyakra „hajtsanak rá” azok az idei általános iskolai végzősök, akik kedvet éreznek az állat­gyó­gyászathoz?

– A felvételi vizsgatárgyak magyar nyelv (tollbamondás) és biológia (szóbeli). Várjuk tehát mindazokat, akik szeretnének anyanyelvükön szakmát tanulni. A kollégiumi elhelyezés bizto­sí­tott, akár bármely más, techni­ku­munk diákját megillető jog is.

Popovics Zsuzsanna