Nem bírja a szívünk a hajszát
Minden harmadik kárpátaljai felnőtt szenved tőle
Kárpátalja lakossága körében az elmúlt tízegynéhány évben duplájára nőtt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma. A megyében jelenleg közel négyszázezer beteget tartanak számon, akiknek fele a magas vérnyomástól szenved, egyharmadának pedig szív- és koszorúér-problémái vannak.
A szív- és érrendszeri megbetegedések szinte valamennyi jóléti országban vezetik a betegségi statisztikákat. Igaz ez többek között Amerikára, Angliára, Franciaországra, de Ukrajnára is, aminek okai elsősorban az emberek feszített, stresszes életvitelére, továbbá káros szokásaira, helytelen étkezésére vezethetők vissza.
– Valóban ilyen elkeserítő a helyzet? – kérdezem Ivan Javorszkijt, a megyei kórház kardiológiai osztályának főorvosát, a megyei egészségügyi főosztály kardiológus szakértőjét.
– Ami a megbetegedések számát és azok rohamos növekedését illeti, azt kell mondjam, hogy igen, de mivel egy viszonylag régóta felismert világtendenciáról van szó, ma már sokkal inkább a gyógyításról, a megelőzésről kell beszélnünk. A jóléti országokban az utóbbi években némileg jobb gyógyulási mutatókkal számol a medicina, elsősorban a betegbiztosítási rendszernek köszönhetően. A betegbiztosító ugyanis csak addig tartja érvényben a beteggel kötött szerződést, amíg az hajlandó együttműködni az orvosokkal, vagyis rendszeresen eljár a különböző szűrésekre, betegség esetén pedig aláveti magát a gyógykezelésnek, szedi a szükséges gyógyszereket és folyamatosan eljár a kontrollvizsgálatokra.
– A legutóbbi kimutatások szerint Kárpátalján 1000 felnőtt lakosra 216 magas vérnyomásos, illetve 163 isémiás szívbeteg jut. Mit jelent ez a többi ukrajnai megyéhez viszonyítva?
– A szóban forgó betegségekre vonatkozó országos statisztikákban Kárpátalja a harmadik helyet tudhatja magáénak. A hipertónia esetében ugyanakkor a regisztrált betegek 30%-ánál csupán első fokú hipertóniáról van szó (vagyis esetükben még nem alakult ki szervi elváltozás). Azért is fontos a hipertónia korai diagnosztizálása, mert a betegség első stádiumában alkalmazott kezelés gyakorlatilag abszolút gyógyuláshoz vezethet. A megyében jelenleg 22 ezer hipertóniás és 16 ezer isémiás szívbeteg áll rendszeres orvosi felügyelet alatt.
– Minden középkorú ember réme a szívinfarktus…
– Kárpátalján az idei év első kilenc hónapjában 623 szívinfarktust regisztráltak, ebből 74 volt halálos kimenetelű (ily módon ezer felnőtt lakosra 0,08 infarktusos elhalálozás jut). A tavalyi mutatókhoz képest ez mintegy 0,5%-os növekedést jelent, ami jócskán az országos átlag alatt marad (ebben a tekintetben Kárpátalja tudja magáénak a harmadik legjobb mutatót). A szívtrombózis kialakulása sajnos egyre „fiatalodik”, bekövetkezésének veszélye az ötven évnél fiatalabb férfiaknál 35%-kal gyakoribb, mint az azonos korú hölgyeknél. Rizikófaktorok? Egyet említenék, a dohányzást. A felmérések szerint a dohányosoknál 30%-kal gyakoribb a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása. Személy szerint sokkal szívesebben látnék a megyeszékhely több száz dohányárut reklámozó óriásposztere helyén a dohányzást tiltó, annak káros hatására figyelmeztető plakátokat.
– Mit tehetünk a megelőzésért?
– Ukrajnában második éve zajlik az arteriális hipertónia megelőzését és gyógyítását előirányozó elnöki program, mely hasonló az USA-ban 1972–1992 között lefolytatott széleskörű egészségügyi projekthez. Húszévnyi munka eredményeként Amerikában 23%-kal csökkent az agyvérzések kialakulása, és 19%-kal lett kevesebb a szívinfarktusok száma, mely tények magukért beszélnek. Az elért eredmények részben annak köszönhetőek, hogy az adott betegek ingyen juthattak hozzá a szükséges gyógyszerekhez...
– Milyen módszereket alkalmaz a mai modern szívsebészet?
– Míg korábban a közvetlen, nyílt sebészeti beavatkozások domináltak, jelenleg egyre inkább előtérbe kerülnek a gyakorlatilag vértelen, úgynevezett katéteres beavatkozások. Korábban például az volt a gyakorlat, hogy vénaátültetéssel pótolták a beszűkült, elhalt koszorúereket, jelenleg viszont egyre inkább az invazív kardiológia kerül előtérbe. Ennek lényege a beszűkült erek ballonos tágítása és lehetőség szerinti helyükön tartása, az úgynevezett angioplasztika. Franciaországban például a műtéti beavatkozások 91%-ánál ez utóbbi módszert alkalmazzák.
– Készek önök ezen beavatkozások elvégzésére itt, Ungváron?
– Egyelőre csak a szívritmus-szabályozók beültetésével foglalkozunk, minden egyéb szívműtétre Kijevben kerül sor. Az első pace maker implantálást 1996-ban végeztük itt, a megyei kardiológiai osztályon, és nagy örömünkre szolgál, hogy legelső páciensünk azóta is él. Az elmúlt hét év során egyébként több mint háromszáz ilyen műtétet végeztünk. Örömmel számolhatok be arról is, hogy osztályunkon a közelmúltban beüzemelésre került Kárpátalja első angiográfja, ami nélkülözhetetlen a szívkoszorúerek és a bonyolult szívfunkciók beható vizsgálatához. Reményeink szerint egy-másfél éven belül számos invazív kardiológiai beavatkozást tudunk majd elvégezni, ezen belül angioplasztikai műtéteket is, valamint a különböző szív- és érrendszeri, valamint szívbillentyű-korrekciókat. A szükséges műszereink megvannak, már csak a beavatkozásokat végző szakorvosok külföldi kiképzése van hátra, amire előreláthatóan Lengyelországban kerül majd sor.
– Jelenleg évente hány beteg utazik a fővárosba hasonló műtétek elvégzése céljából?
– Átlagosan százötven-kétszáz, ami azt bizonyítja, hogy nagyon nagy áttörést jelentene a fent említett beavatkozások helyben történő végzése. Ezzel kapcsolatban van egy másik nagyon fontos feladatunk is, mégpedig a korábban felszámolt szívgondozó újraindítása. Egy-két kivétellel az ország valamennyi megyéjében működik hasonló intézmény, ami lehetővé teszi a szívbetegek intenzív kezelését, utókezelését.
pzs
