2003. február 21.

Micsoda a te szolgád, hogy a holt ebre reá tekintettél, minemű én vagyok?
II. Sámuel 9-8

Ha valaki nagyot vét ellenünk, hajlamosak vagyunk a vét­kes minden hozzátartozójára haragudni. Érthető lett volna, ha a trónra került Dávid is elnyomja, de legalábbis semmibe veszi Saul király minden leszármazottját. Mefibóset Saul unokája, Dávidnak nem volt szüksége arra, hogy magához vegye, de annál nagyobb szük­sége volt a sánta, tehetetlen fiúnak őrá. Dávid nagylelkűsége nélkül bizonyára nincs­telenségben és talán meg­vetésben élt volna. Jo­nat­hán­hoz fűződő szeretete azon­ban arra készteti Dávidot, hogy magához hívassa barátja fiát.

Rajtunk is megesett valakinek a szíve, pedig mi nagyobb ellenségei voltunk, mint Dávidnak Saul és háznépe.

Isten keresi az embert, akit ellenségévé tett a bűn fala. Bűneink miatt egész életünk sánta, irgalma nélkül semmik vagyunk, Isten ellenségeként hiábavaló az életünk. Istennek nem lenne szük­sége az öncélú, vágyait hajszoló, bűneit szerető emberre, egyedül végtelen szeretete miatt teszi fel ma is a kérdést: „Van-e valaki, akivel irgalmasságot cselekedjem?” Vajon jelentkezik-e a szíved: „Velem, Uram!” Érzed-e, milyen szegény életed Isten közelsége nélkül, vagy bűneid mankója ellenére még mindig becsapod magad? Szükséged van-e Isten irgalmára? El kell ismernünk nyomorúságunkat, mert Isten csak így tud bennünket felemelni. Ha Jézus véd, akkor Isten nem bűnös voltunkat, hanem a Fia tisztaságát látja, mint ahogyan Dávid sem Saul gonosz leszármazottját, hanem Jonathánt látta Mefibósetben.

Dávid hívatja Mefi­bó­setet, és ő azonnal megy. Gondolhatta volna azt is, hogy rosszat akar neki a király. Elmenekülhetett volna, de nem tette. Mefibóset nagyon szegény maradt volna, ha nem hallgat a hívásra, így azonban Dávid magas helyre emeli őt. Mi pedig hányszor választjuk inkább a menekülést és az ezzel járó lelki szegénységet, mint az isteni szónak való engedelmességet! Isten szólít – tudod-e Mefibósettel mondani: „Ímhol a te szolgád”? Vagy inkább elbújsz a vagyonod, családod, tudományod mögé? Jézus nem futott el a Golgota elől.

Mefibóset megérkezve leborul Dávid előtt. Leengedi az arcát a porba, ezzel jelezve, hogy elismeri a király hatalmát, s hogy ő maga nem tisztább a földnél. Te le tudsz-e borulni Isten nagysága előtt? Õ csak azt tudja men­nyei magaslatba emelni, aki leborul előtte.

Halász Zita
nagymuzsalyi református lelkipásztor