A túlélés „iskolapéldája” Aklihegyen

Iskola a végeken

2003. május 2., 02:00 , 120. szám

A legtöbb kisközségi tanintézmény igencsak megsínylette az elmúlt évek „pénzhiányos” időszakát. Van azonban ellenpélda is, amikor az iskolának sikerült kitörni a mellőzöttség ördögi köréből és mind tárgyi, mind szellemi értelemben megőrizni gyermekintézmény voltát.

A Nagyszőlősi járásban ilyen az Aklihegyi Általános Iskola, ahol több éve van étkeztetés, a gyerekeket modern sportterem szolgálja, tantermei rendezettek, „iskolaszerűek”, makulátlan mellékhelyiségeit pe­dig számos állami hivatal is megirigyelhetné. Az épületben működik a falu óvodája és egész­ségügyi központja is. Mind­ez egy hatszáz lelkes, közigazgatásilag más községhez tartozó, határszéli falucskában. A „fortélyokról” Tóth Melánia iskolavezetővel beszélgettünk, aki immár 21 éve igazgatja az intézményt.

– Néhány éve az állami „költségvetés” esetünkben is csak a munkabérre és a tüzelőre terjedt ki, ami arra sarkallt bennünket, hogy magunk vegyük kézbe sorsunkat – mondja. – Az első „túlélési stratégiánk” a református és katolikus egyházak nyári hittantáborainak fogadása volt, minek fejében a szervezők vállalták az iskola belső tatarozásának finanszírozását. Az évekig fűtés nélküli sportterem korszerűsítésében az Egymásért Alapítvány, felszerelésében a Word Serwants holland jótékonysági szervezet volt segítségünkre. Ez utóbbi képviselői rendszeresen visszajárnak hozzánk, legutóbb március közepén látogattak meg bennünket és hoztak egy szerény pénzösszeget, amiből terveink szerint felsős tanulóink Ungvárra utaznak majd, hogy lássák a várat, a skanzent és egyáltalában megismerjék a megyeszékhelyet.

2000-ben az iskola bekapcsolódott a piliscsabai Klotild­ligeti Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium által patronált testvériskola-programba, mely korábban három, idéntől pedig már öt település egy-egy oktatási intézményét tömöríti, nevezetesen Pi­liscsaba (Magyarország), Etéd (Erdély), Komárom (Szlo­vákia), Laskó (Vajdaság) és Ak­lihegy (Ukrajna).

– A magyarországi és erdélyi test­vériskola után tavaly nyáron mi adtunk otthont a Kárpát-medencei Iskolatalálkozó nevet viselő kapcsolatápoló tábornak. Május végén ismét a pilis­csabaiak szervezik a találkozót, ezúttal a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójának jegyében. Iskolánkat tizenkét tanuló és három tanár képviseli majd a különböző ismeretterjesztő előadásokon és csoportközi vetélkedőkön. Nagyon örülünk ennek a lehetőségnek, mert általa egy kicsit világot láthatnak az egyébként elszigetelt közegben élő növendékeink – mondja végül az igazgató.

Az aklihegyieknek kellemes utat, a többi iskolának pedig hasonlóan hasznos segítőket, illetve gyümölcsöző intézményi kap­csolatokat kívánunk.

Ferenczi Katalin