Érték és védelem
XI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem Csontoson
Érték és védelem mottóval rendezték meg, idén immár 11. alkalommal, a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet az Uzsoki-szoros közelében fekvő Csontoson (Kosztrino).
A mintegy 150 anyaországi és kárpátaljai magyar fiatal részvételével zajló, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz – MPSZ) Pro Minoritate Alapítványa szervezte négynapos rendezvénynek vendégei és előadói voltak többek között Kövér László, a Fidesz – MPSZ Országos Választmányának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz – MPSZ alelnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Bárdi Nándor, a Teleki László Alapítvány tudományos munkatársa, Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa és a Magyarországgal szomszédos országokban a státustörvény végrehajtását segítő információs irodák vezetői.
Az első vitanapon Kövér László, a Fidesz–MPSZ Országos Választmányának elnöke tartott előadást A Fidesz–MPSZ: új elem a rendszerváltás utáni magyar politikában címmel. A pártnak az elkövetkező választásokra való felkészülése kapcsán rámutatott: „Egyetlen olyan dimenzió van, amiben legalább rajtunk is múlik, hogyan állunk föl, s ez az emberi tényező, az emberi erőforrás mind létszámban, mind szervezettségben, s nem utolsósorban intellektusban és morális tartásban”.
Előadásában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke kiemelte: kísértetiesen hasonlóak a párhuzamok és összefüggések a Fidesz és a KMKSZ tavaly elszenvedett választási vereségei között, azzal a különbséggel, hogy – mint fogalmazott – a KMKSZ választási győzelmét egyszerűen elorozták.
Előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a magyar kül- és szomszédságpolitikát elemezve kifejtette: Magyarországnak minden demokratikus eszközzel ott kell állnia a határon túli magyarok mögött. A politikus megoldást sürgetett arra, hogy biztosítva legyen a kárpátaljai magyarok zavartalan kapcsolattartása az anyaországgal a vízumkényszer bevezetése után.
– Felszólítom a magyar kormányt, hogy addig ne szüntesse meg a kishatárforgalmat Kárpátaljával, amíg nem dolgozott ki kedvezményes vízumrendszert a kárpátaljai magyarság anyaországgal való zavartalan kapcsolattartásának a biztosítása érdekében – jelentette ki Németh Zsolt.
Brenzovics László, a KMKSZ elnökhelyettese előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi kormányváltás óta teljes érdektelenségbe fulladtak a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok. Szerinte ezt jelzi, hogy Magyarországnak az elmúlt nyolc hónapban nem volt kijevi nagykövete, több mint egy éve nem ülésezett a kisebbségi ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság. Sem a Horn-, sem az Orbán-kormány idejében nem volt példa arra, hogy a magyar kormányzat ne egyeztetett volna érdemben a kárpátaljai magyar szervezetekkel a kisebbséget érintő fontos kérdésekben, ám ez most megtörtént vízumügyben – tette hozzá.
A rendszerváltás utáni magyar kormányok határon túli magyarságpolitikáját elemezve Bárdi Nándor, a Teleki Alapítvány tudományos munkatársa mindenekelőtt az elszalasztott lehetőségekről, illetve azokról az esélyekről szólt, melyeket a jelenlegi helyzet biztosít a mindenkori magyar kormányzat számára. A felszólaló ezzel kapcsolatban egy átfogó stratégiai társadalompolitikai program kidolgozását hiányolta a határon túli magyarság számára.
A státustörvény végrehajtásának tapasztalatairól, az információs irodahálózatok működésének sajátosságairól az információs irodák vezetői tartottak előadást. Mint elhangzott, Felvidéken eddig 75 ezer, Erdélyben közel 380 ezer, Kárpátalján 105 ezer magyar igazolványt igényeltek. Vidékünkön a magyar lakosság kétharmada, Erdélyben az egyharmada, Felvidéken egyhatoda igényelte a koronás okmányt. Amennyiben a magyar állam törlesztené a 36 ezer erdélyi igénylővel szembeni adósságát az oktatási-nevelési támogatások terén, a magyar igazolványt igénylők száma valószínűleg megduplázódna – vélte Székely István, az erdélyi információs irodák vezetője. „Vidékünkön továbbra is folyamatosan érkeznek a magyar igazolvány iránti igénylések” – tájékoztatott Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Központi Információs Iroda vezetője.
Kocsis Károly, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének munkatársa előadásában elmondta: a tíz évvel korábbi 15 millió magyarhoz képest ma 12,8 millióra tehető a magukat magyarnak vallók száma a világban. Ebből egymillió él diaszpórában, 9,4 millió Magyarország területén, 2,4 millió a Kárpát-medence országaiban. A magyar népesség drasztikusan fogyó tendenciát mutat, a demográfiai katasztrófa elkerüléséhez sürgős, hathatós állampolitikai lépésekre van szükség – hangsúlyozta.
P. Zs.–MTI
