Érték és védelem

XI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem Csontoson

2003. július 11., 02:00 , 130. szám

Érték és védelem mottóval rendezték meg, idén immár 11. alkalommal, a Kár­pát­aljai Nyári Szabadegyetemet az Uzsoki-szo­ros közelében fekvő Csontoson (Kosztrino).

A mintegy 150 anyaországi és kárpátaljai magyar fiatal részvételével zajló, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz – MPSZ) Pro Minoritate Alapítványa szervezte négynapos rendezvénynek vendégei és előadói voltak többek között Kövér László, a Fidesz – MPSZ Országos Választmányának elnöke, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz – MPSZ alelnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Bárdi Nándor, a Teleki László Alapítvány tudományos munkatársa, Kocsis Ká­roly, az MTA Földrajztudományi Kutatóin­té­ze­tének munkatársa és a Magyarországgal szomszédos országokban a státustörvény végrehajtását segítő információs irodák vezetői.

Az első vitanapon Kövér László, a Fidesz–MPSZ Országos Választmányának elnöke tartott előadást A Fidesz–MPSZ: új elem a rendszerváltás utáni magyar politikában címmel. A pártnak az elkövetkező választásokra való felkészülése kapcsán rámutatott: „Egyetlen olyan dimenzió van, amiben legalább rajtunk is múlik, hogyan állunk föl, s ez az emberi tényező, az emberi erőforrás mind létszámban, mind szervezettségben, s nem utolsósorban intellektusban és morális tartásban”.

Előadásában Ko­vács Miklós, a KMKSZ elnöke kiemelte: kí­sér­tetiesen hasonlóak a párhuzamok és ös­sze­füg­gé­sek a Fidesz és a KMKSZ tavaly elszenvedett vá­lasz­tási vereségei között, azzal a különbséggel, hogy – mint fogalmazott – a KMKSZ vá­lasztási győzelmét egy­sze­rűen eloroz­ták.

Előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a magyar kül- és szomszédságpolitikát elemezve kifej­tet­te: Magyarországnak min­den demokratikus eszközzel ott kell állnia a határon túli magyarok mögött. A politikus megoldást sürgetett arra, hogy biztosítva legyen a kárpátaljai magyarok zavartalan kapcsolattartása az anyaországgal a vízumkényszer bevezetése után.

– Felszólítom a magyar kor­mányt, hogy addig ne szüntesse meg a kishatárforgalmat Kár­pát­al­jával, amíg nem dolgozott ki ked­vezményes vízumrendszert a kár­pátaljai magyarság anyaországgal való zavartalan kapcsolattartásának a biztosítása érdekében – jelentette ki Németh Zsolt.

Brenzovics László, a KMKSZ elnökhelyettese előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi kormányváltás óta teljes érdektelenségbe fulladtak a ma­gyar–ukrán kétoldalú kapcso­la­tok. Szerinte ezt jelzi, hogy Magyar­országnak az elmúlt nyolc hónap­ban nem volt kijevi nagykövete, több mint egy éve nem ülésezett a kisebbségi ukrán–magyar kor­mányközi vegyes bizottság. Sem a Horn-, sem az Orbán-kor­mány idejében nem volt példa arra, hogy a magyar kormányzat ne egyeztetett volna érdemben a kárpátaljai magyar szervezetekkel a kisebbséget érintő fontos kérdésekben, ám ez most megtörtént vízumügyben – tette hozzá.

A rendszerváltás utáni ma­gyar kormányok határon túli ma­gyar­ságpolitikáját elemezve Bárdi Nán­dor, a Teleki Alapítvány tudo­má­nyos munkatársa mindenek­előtt az elszalasztott lehető­sé­gek­ről, illetve azokról az esélyekről szólt, me­lye­ket a jelen­legi helyzet biztosít a min­denkori magyar kormányzat számára. A felszólaló ezzel kap­cso­latban egy átfogó stratégiai tár­sadalom­politikai program ki­dol­gozását hiányolta a ha­táron túli magyar­ság számára.

A státustörvény végrehajtásának tapasztalatairól, az információs irodahálózatok működésének sajátosságairól az információs irodák vezetői tartottak előadást. Mint elhangzott, Felvidéken ed­dig 75 ezer, Erdélyben közel 380 ezer, Kárpátalján 105 ezer magyar igazolványt igényeltek. Vidékünkön a magyar lakosság kétharmada, Erdélyben az egyharmada, Felvidéken egyhatoda igényelte a koronás okmányt. Amennyiben a ma­gyar állam törlesztené a 36 ezer er­délyi igény­lővel szem­beni adós­ságát az oktatási-nevelési tá­mo­ga­tá­sok terén, a magyar iga­zol­ványt igénylők száma valószínűleg meg­­dup­lázódna – vélte Székely Ist­ván, az erdélyi in­formációs irodák ve­ze­tője. „Vidékünkön továbbra is folyamatosan érkeznek a ma­gyar igazolvány iránti igény­lé­sek” – tá­jé­koztatott Gu­lá­csy Gé­za, a Kár­pát­aljai Központi Információs Iroda vezetője.

Kocsis Károly, az MTA Föld­­­­rajztudo­má­nyi Kutató­inté­zetének mun­ka­társa előadásában elmond­ta: a tíz évvel korábbi 15 millió ma­gyar­hoz képest ma 12,8 millióra tehető a magukat ma­­­gyar­nak vallók száma a világ­ban. Ebből egy­mil­lió él di­a­sz­pórában, 9,4 millió Magyarország területén, 2,4 millió a Kárpát-medence országaiban. A magyar népesség drasztikusan fogyó ten­denciát mutat, a demog­ráfiai katasztrófa elkerüléséhez sürgős, hathatós állampolitikai lé­pésekre van szük­­ség – hang­sú­lyozta.

P. Zs.–MTI