Tucatnyi nyelven beszélő turisztikai látványosság

Rajmund, a templomépítő remete

2003. július 18., 02:00 , 131. szám

Kőrösmezőn él egy Wizáver Rajmund nevezetű csodabogár, aki hat éve elhatározta: templomépítésbe kezd. Mára a kertbe álmodott fellegvár hetedik szintje is elkészült, és több tucat nyelven imádkozó, rongyokba öltözött építőjével együtt a vidék egyik sajátos turisztikai látványossága.

Az egyesek által „szent emberként” tisztelt, mások által csendes őrültnek mondott férfi, aki magát szerzetesnek tartja, bárki idegennel szóba elegyedik, ha úgy hozza kedve, míg szomszédjaival néha hónapokig nem beszél. Ottjártunkkor szerencsénkre jókedvében találtuk Rajmundot, aki fényképezőgépünk láttán készséggel ráállt a szereplésre.

A remete elsőként a meglehetősen bizarr küllemű, hulladék­anyagokból „épült” fellegvárába kalauzol, amely minden nagyobb széllökésnél összeomlással fenyeget. Az elvarázsolt tákolmány lomtára akár a múlt század tárgyi múzeuma is lehetne: van itt békebeli, vörös betűs „politin­for­má­ciós” tábla, november 7-i lózung, iskolai tűzrendészeti plakát, sarló-kalapácsos zászló, biciklikeréken guruló babakocsi, sátorméretű festett lámpaernyő, kibelezett tv-képernyő, amit hosszú évek alatt guberálhatott össze az öreg.

Rajmund korát meghazudtoló fürgeséggel mássza a létrafokokat, míg mi botorkálva igyekszünk elkerülni a kiálló szegeket és lavírozni a deszkákkal áthidalt, helyenként néhány emeletnyi tátongó üresség fölött. A hetedik „emeletre” érve aztán „megcsodálhatjuk” legújabb szerzeményét: egy valódi öntött harangot.

A „templomból” ugyancsak kacatokkal telezsúfolt szobájába vezet, ahol ószláv nyelvű bibliájából tart rögtönzött felolvasást, időnként emlékezetből darálva a számunkra ért­hetetlen szöveget. Emellett huszonnégy nyelven tudja a Miatyánkot, többek között bantu, arab, török, finn, spanyol, görög, tádzsik, szerb, grúz, üzbég nyelveken is. Azt mond­ja, a nap nagy részét olvasással, imádsággal tölti, fellegvárát csak akkor csinosítja, ha van hozzá elég testi ereje.

Életmódja és egyéb furcsaságai miatt Rajmundot a környéken sokan „szent embernek” tartják, és családi baj, betegség, természeti csapás esetén gyakran rendelnek tőle „közbenjáró imát”. Ezért pénzt nem fogad el, leginkább élelemmel fizetnek a „kuncsaftok”(boltban nem vásárol, nem is ismeri a hrivnya értékét). A legtöbben persze nem hisznek a csodabogár spirituális képességeiben, haragjától viszont tartanak a helybéliek, ezért szóval se igen bántják.

Merő talány, hogy miből él a magát szerzetesnek tartó ember, hisz nyugdíja nincs, kertjét nem műveli, jószágot se nevel. Enni hol eszik, hol nem. Meséli, hogy egyszer 40 napig böjtölt, akkor „elment alóla a föld”, napokig feküdt eszméletlenül. Templomépítési fogadalmát is akkor tette, amikor egy reggel minden végtagja görcsbe rándult, s mozdulni sem bírt. Azóta legfőbb életcélja saját kis „szentélye” lett, amit vízkeresztkor meg is áldott a helyi pravoszláv pap.

Rajmund életéről annyit sikerült kiderítenünk, hogy a negyvenes évek elején született, magyar családban. Fiatalemberként behívták katonának, később továbbszolgálóként harcolt a különböző szovjet hadviselési területeken. Az első epilepsziás rohamai hazatérése után jelentkeztek, ám évekig viszonylag „normális” életet élt. Édesanyja hat éve halt meg, azóta él magányosan, és képzeli, hogy Isten választottja.

-nagy-