Újratanulják elődeik anyanyelvét

Magyar iskola Szolyván

A nyár folyamán írtunk arról, hogy káderhiány veszélyezteti a szórványvidéken újraindított magyar tannyelvű óvodák, iskolák működését. Most örömmel adjuk hírül: szep­tember elsejétől a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola 13 végzett hallgatója, illetve utolsó éves diákja dolgozik e területeken: Kőrösmezőn két tanító, két óvónő; Gyertyán­ligeten egy tanító, egy óvónő; Rahón két tanító, egy napközis nevelő, Husz­ton egy tanító; Szolyván két tanító és egy óvónő tevékenykedik.

Szolyván tavaly indult az első magyar osztály, amiben nem kis szerepe volt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek, a helyi magyar közösség részéről pedig Gerzsenyi Ibolya, az egyházi óvoda igazgatónője, a helyi református gyülekezet oszlopos tagja szorgoskodott az iskola létrejöttén.

– Amikor felvetődött a magyar tannyelvű iskola létrehozása Szolyván, nem tudtam, hogy igazából mire is vállalkozom – mondja Ibolya. – Két magyar családunk volt, akik a munkácsi magyar iskolába akarták íratni elsős csemetéiket. Kis rábeszélés után más szülők is vállalták, hogy amennyiben lesz rá mód, ők is a magyar osztályt választják. Azóta én járok padok-székek után, ha kell, táblát csináltatok, krétát veszek. Miért? Mert jó magyar szót visszahallani a gyerekektől.

Jelenleg a Szolyvai 2. Számú Középiskolában működik immár két magyar osztály, a hivatalos tanévnyitón és az egyéb ünnepségek alkalmával itt „sorakoznak fel” a magyarul tanuló szolyvai kisdiákok. Az idei hatéveseink között kevés a magyarul beszélő gyermek. A magyar gyökerű szülők azonban úgy gondolják, gyermekük több lesz azáltal, hogy meg­tanul még egy nyelvet (ami történetesen elődeik anyanyelve). „Ukránul úgysem felejtenek el, és lehet, hogy később épp magyarnyelv-tudásuknak veszik hasznát az életben” – vallják.

Az „identitásplántáló sziget” pedagógusi gárdája a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskoláról került ki. Mitro Henrietta az ungvári járási Palágykomorócról érkezett Szolyvára.

– A szüleim biztattak, hogy vállaljam el a főiskola által meghirdetett szolyvai tanítói állást – meséli Henrietta. – Utólag nagyon hálás vagyok ezért, mert valóban egészen más kihívást jelent itt dolgozni, mint egy színmagyar községben. Tavaly 12 elsőssel kezdtem, köztük két ötévessel, akik mintegy „előkészítő” évként jártak a magyar elsőbe. Valamennyien kiválóan megfeleltek a követelményeknek.

Kertész Zsuzsa ugyancsak az Ungvári járásból, Tisza­új­faluból érkezett Szolyvára. Szep­tembertől ő az elsősök tanítója.

– A szülők és a gyerekek közül többen nem beszélnek magyarul. Most ott tartunk, hogy egymástól tanulunk kommunikálni, én ukránul, ők magyarul – ad rövid helyzetjelentést Zsuzsa.

A beregszászi Bazjuk Viktória idén végzett a tanárképző főiskola óvodapedagógiai szakán. ő maga kereste a lehetőséget, hogy szórványoviban kezdje pályáját.

– Elsőre megrémített, hogy 22 ovisom közül egy sem ért tökéletesen magyarul. Azóta megtaláltuk a közös nyelvet, az egyik kislány pedig elkezdte használni a korábban otthon hallott magyar szavakat – meséli örömmel. – Néhányan játék közben folyamatosan ismétlik a gyakran hallott kifejezéseket, illetve miközben beszélek, szájukkal igyekeznek megformálni a szavakat.

A KMPSZ biztosítja az iskola számára a magyar nyelvű tankönyveket, magyarországi segítséggel a közeljövőben 12 számítógépet kap az iskola. A tanítók és a tanulók jelenleg leginkább a fogyóeszközöknek vannak híján, ilyen jellegű támogatást továbbra is szívesen fogadnának.

P. Zs.