„Gondolatban ezerszer jöttek haza szeretteikhez”
A sztálinizmus áldozataira emlékezünk
Az elmúlt hétvégén számos kárpátaljai településen emlékeztek meg azokról az ártatlanul elhurcolt, főként magyar és német férfiakról, akiket 59 évvel ezelőtt nemzetiségi alapon deportáltak-internáltak a sztálini halállágerekbe.
Huszton vasárnap délelőtt a református templomkertben megtartott rendezvényen Puka Éva, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi alapszervezetének elnöke arra buzdította a jelenlévőket, hogy merítsenek erőt az elhurcoltak tanúságtételéből, akik magyarságukért szenvedtek és haltak meg a háromnapos munkának nevezett embergyilkolás, nemzettiprás idején. Józan Lajos huszti református lelkipásztor arra a 24 lágerben meghalt helyi lakosra emlékeztetett, akiket vőlegényként, szerető férjként és apaként, féltett gyermekként vártak vissza a támasz nélkül maradt családok.
Az ungvári járási Ráton és Szürtében vasárnap délután emlékeztek az elhurcoltakra. A KMKSZ nevében mindkét helyszínen dr. Soós Kálmán, a szövetség ungvári járási középszintű szervezetének elnöke beszélt a lágeridők szörnyű korszakáról. „A történeti kutatások és visszaemlékezések bizonyítják, hogy az áldozatoknak azért kellett meghalniuk, mert akadályozhatták volna az új hatalmi rendszer kiépítését. Számunkra, ma élő kárpátaljai magyarok számára az akkori történések legfontosabb tanulsága, hogy a legrosszabb demokrácia is jobb az egypártrendszer önkényénél, vagy az arra való törekvésnél” – hangsúlyozta.
Ráton a helyi római katolikus templom kertjében álló emlékmű 11 lágerben meghalt férfi nevét őrzi. „Az 1944. novemberi kegyetlen elhurcolás örökre szégyenteljes foltja marad vidékünk történelmének. Osztozunk a gyászolók fájdalmában, és nemzedékről nemzedékre hirdetjük a minket, kárpátaljai magyarokat ért hatalmi megtiprást” – mondta Palotai Etelka, a KMKSZ Ráti Alapszervezetének kulturális titkára. Az áldozatok lelki üdvéért Molnár Miklós helyi római katolikus plébános imádkozott. „Az emlékezés része a csend, az a csend, amely az elhurcolástól egészen 1989-ig végigkísérte e tragikus esemény emlékét. A terror csendje azonban mára a közöny csendjévé vált” – állapította meg Barta Zsolt református lelkipásztor.
Szürtében az elhurcoltak helyi emlékművénél Fodor Gusztáv református lelkipásztor az emlékezés fontosságáról szólt, Szulincsák Sándor római katolikus plébános pedig arra kérte a Mindenhatót, hogy a jövő nemzedékei kizárólag dokumentumfilmekből, a tévéből ismerjék a II. világháború koncentrációs táborainak, illetve a szovjet Gulágoknak a borzalmát. Ezt követően Szallár Brigitta 11. osztályos tanuló elszavalta Radnóti Miklós „Nem tudhatom” című versét, majd a megemlékezés Kótyuk Zsolt református segédlelkész imájával és a Szózat eléneklésével zárult.
Tiszaújlakon ugyancsak a sztálini lágerek helyi áldozatainak emlékművénél tartottak megemlékezést. Az ünnepséget Fábián Balázs, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke nyitotta meg, majd a református egyház képviseletében Hunyadi Attila lelkipásztor, a római katolikus egyház részéről Weinrauch Márió atya szólt az egybegyűltekhez. Milován Jolán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezetének elnöke beszédében hangsúlyozta: a lágerben senyvedett férfiakat nem rehabilitálták, az odahaltak árváit, hozzátartozóit máig nem kárpótolták veszteségeikért. „A férfiak a hatalmas ország fagyos telében, vagonokban, embertelen lágerekben szenvedtek, készültek a halálra. Az itthoniak pedig kétségbeesetten sírhattak, várva a híreket” – emlékeztetett a szónok.
Gáton vasárnap református istentisztelettel vette kezdetét a megemlékezés. Az igét Szilágyi Károly református lelkipásztor hirdette. „A lágerbe hurcoltak egy olyan kornak váltak áldozataivá, amely azt hirdette, hogy nincs Isten, és mely csak a saját diktatorikus igazát vallotta, amiért hajlandó volt életeket is eltiporni. Ezért ne feledjük kérni Isten szeretetét és oltalmát, mert csak akkor lesz jövőnk, és nem jön újabb szenvedés” – mondta a lelkipásztor. Az esemény a község temetőkertjében felállított emlékműnél folytatódott, mely 52 helyi áldozat nevét őrzi. Az egybegyűlteket Lőrincz Mária, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke köszöntötte: „A múltat ismerni, elemezni és számon tartani az utókor feladata, a mi feladatunk emlékezni és emlékeztetni. Az áldozatok gondolatban ezerszer jöttek haza szeretteikhez, és most valahol az orosz pusztaságban nyugszanak. De lélekben itt vannak köztünk, és itt is maradnak mindaddig, amíg magyar ember és magyar szó lesz Kárpátalján” – mondta beszédében Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, a rendezvény ünnepi szónoka.
A szolyvai emlékparkban szombaton került sor a hagyományos, ökumenikus istentisztelettel egybekötött megemlékezésre a magyar társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. Az eseményen jelen volt Bálint Pataki József, a HTMH elnöke, valamint a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának küldöttsége, élén Szabó Ottó főkonzullal.
B.Zs.-F.K.-V.N.
