A magyarság lemaradásának felszámolása a cél
Tudományos konferencia a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán
„Kutatók, kutatások, publikációs lehetőségek és a tudományos utánpótlás a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán” címmel szervezett tudományos konferenciát az elmúlt héten Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (KMTF), ahol tizenhat magyarországi és kárpátaljai kutató tartott a témához kapcsolódó magas színvonalú előadást.
A konferenciát a Kölcsey Ferenc Szakkollégium Filmklubjában dr. Orosz Ildikónak, a főiskola elnökének előadása nyitotta meg, aki a kárpátaljai magyar tudományos utánpótlás-nevelés történeti áttekintése után a kérdés jelenlegi gyakorlati problémáiról beszélt. Mint összegzésében megállapította, ma már 11,8 % körüli a magyar fiatalok aránya Kárpátalján a felsőoktatásban tanulók között, azaz arányuk immár megközelíti a kárpátaljai magyarságnak a megye lakosságán belüli részarányát, az ezen a területen felgyülemlett több évtizedes lemaradás miatt azonban további erőfeszítések szükségeltetnek a magyar felsőoktatás és a tudósképzés fejlesztése terén.
Galó Miklós, a Nyíregyházi Főiskola rektorhelyettese előadásában a magyarországi felsőoktatás és tudományos kutatás fejlesztési irányairól beszélt. Elmondta: az Európai Unióhoz való csatlakozás új stratégia kidolgozására készteti a magyarországi oktatási kormányzatot, és ezen belül a Nyíregyházi Főiskolát. Az előadó szerint kihatással lesz ez a folyamat a KMTF-re is, hiszen működéséhez ugyancsak a magyarországi oktatási kormányzat nyújt támogatást. Mint hangsúlyozta, a diplomák minősége s megszerzésük mikéntje attól függ majd, hogyan csatlakoznak a képzésben részt vevő oktatási intézmények az európai felsőoktatási térséghez.
Kárpátalján a 15 és 30 év közötti magyar fiatalok 40 %-a egyszerűen magyarnak tekinti magát, 27 százalékuk fogalmaz úgy, hogy ukrajnai vagy kárpátaljai magyar, és 17 %-uk definiálja magát ukrán állampolgárként. Itt rendelkezik a legkevesebb magyar fiatal önálló lakással (10 %), s itt tapasztalható a legnagyobb házasodási kedv: 35 százalékuk házasságban él, s 32 %-uknak van gyermeke, amivel mi állunk a legjobban a térségben. Mindezek az adatok Nemeskéri István előadásában hangzottak el, aki a Mozaik 2001 kutatás eredményeiről számolt be, amely a határon túli magyar fiatalokat célozta meg, azaz azt a korosztályt, amely a felsőoktatás első számú alanya.
Dr. Tarnóczy Mariann, a Magyar Tudományos Akadémia határon túli magyarok titkárságának vezetője az MTA és a külhoni magyar tudományosság kapcsolatairól beszélt előadásában. Egyed Albert főtanácsos a magyarországi Oktatási Minisztérium képviseletében A határon túli felsőoktatási támogatások és hasznosulásuk című kutatási program tapasztalatairól számolt be. Dr. Tarics Zoltán, az Ukrán Tudományos Akadémia ungvári Elektronfizikai Intézetének munkatársa az Ukrajnában végzett matematikai és fizikai kutatások magyar vonatkozásait ismertette.
Dr. Soós Kálmán főigazgató és Vass Ilona főigazgató-helyettes a Kárpátaljai Magyar Szakkollégium 4 éves működését vázolta. Mint elhangzott, a szakkollégiumot végzett diákok mintegy 90 %-a Phd-képzésben vagy ennek megfelelő ukrajnai képzési formában vesz részt. Végül dr. Csernicskó István főigazgató-helyettes, valamint Komonyi Éva, Izsák Tibor, dr. Beregszászi Anikó, P. Punykó Mária és Sz. Nagy Ibolya főiskolai tanárok a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tanszékein és a LIMES kutatóintézetben folyó munkáról számoltak be a nagyszámú hallgatóságnak.
B. Zs.
