Tbc: A legyőzhetetlen kór?

Március 24. – A tuberkulózis világnapja

2004. március 19., 01:00 , 166. szám

Kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy amióta az emberiség létezik, a tuberkulózis problémája is fennáll, s az elmúlt évtizedek hatalmas erőfeszítései ellenére sem sikerült legyőzni.

A XIX. század közepéig a tébécét öröklődő betegségként tartották számon, az ebben a kórban szenvedők arra számíthattak, hogy lassú, de biztos halál vár rájuk. A betegség kórokozóját (My­co­bacterium tuber­kulosis) a német Robert Koch fedezte fel 1882-ben, egyszersmind megcáfolva ezt a tévhitet és egyértelművé téve a betegségforrás fertőző eredetét. Nem egészen harminc évre rá Calmett és Geren hosszú kutatómunka eredményeként kifejlesztette a tbc elleni védőoltást, amit a tiszteletükre a mai napig BCG-vakcinaként tartanak számon. 1945 és 1960 között jószerivel minden ma is létező tuberkolózis elleni készítményt kifejlesztettek, s úgy tűnt, az emberiség egyszer és mindenkorra felülkerekedik a kóron.

Az utóbbi 15–20 évben viszont újra támadásba lendült a tbc, minek következtében napjainkban világszerte évente 10 milliónyi embernél diagnosztizálják ezt a betegséget, ráadásul minden évben 2,5-3 millió halálesetért is ez a kórokozó a felelős.

Sajnos Ukrajna igen „előkelő” helyen áll a tbc (el)ter­je­désének tekintetében, aminek bizonyítékaként álljon itt néhány elrettentő számadat. Hazánkban hivatalosan 670 ezer tbc-s beteget tartanak nyilván, ami már önmagában is több mint a lakosság 1 %-a, ám a valós számadat akár 1 millió beteg is lehet. Évente 35–40 ezer új beteget regisztrálnak, és országszerte több mint 10 ezren halnak meg tbc-ben. 2003-ban Kijevben 1080-an (közöttük 32 gyermek) betegedtek meg, akiknek közel a felénél a tbc destruktív formáját – elhanyagolt, előrehaladott stádiumát – állapították meg. 255 esetben volt tuber­ko­lózis a halál oka.

Érdemes néhány szót ejteni a betegség elterjedéséről. A fertőzésveszély elsősorban azoknál az embereknél magas, akik többnyire zárt helyiségben, huzamosabb időn keresztül tartózkodnak együtt a beteggel, betegekkel. A kórokozó gyakorlatilag bármilyen szervet – szem, csontok, bőr, vese stb. – képes megfertőzni, a leggyakrabban (az esetek 90%-ában) mégis a tüdőt támadja meg (innen a tüdőbaj elnevezés).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az emberiség mintegy 30%-a tbc-vel fertőzött, ami természetesen még nem jelenti azt, hogy ezek az emberek betegek is. Szerencsére a fertőzöttek közül csak minden nyolcadik-tizedik személy betegszik meg, és náluk is 1-2 év leforgása alatt zajlik le a folyamat. Ezért is van nagy jelentősége az évente történő tüdőszűrésnek, hogy még időben elkezdhessék a kezelést. A fertőzöttek közül a legmagasabb rizikófaktorba a dohányosok és alkoholfüggők, a szociálisan hátrányos helyzetben élők, a gyomor- és nyombélfekélyben szenvedők, a HIV-fertőzöttek tartoznak.

Jakab Lajos

családorvos – Badaló