Terjed a kukoricabogár

Abszolút hatékony védekezés nem létezik

Kárpátalján különleges növényvédelmi intézkedéseket léptettek életbe az amerikai kukoricabogár erőteljes terjedése miatt.

A megyében először 2001-ben észlelték a kukorica Amerikából behurcolt veszélyes kártevőjét a Beregszászi és Nagy­szőlősi járás hét községében – írta az ungvári Novini Zakar­pattya hivatalos megyei lapban Olek­szandr Konc, a Kárpátaljai Ha­tármenti Állami Növény­­egészségügyi Felügyelőség vezetője. – A múlt évben azonban a kukoricabogár már Kárpátalja tíz járásának 57 településén volt fellelhető. A fertőzött terület nagysága mostanra elérte az 1675 hektárt – jelentette az MTI.

A kártevő további terjedésének megakadályozása érdekében a kukoricabogár által érintett járások közigazgatási hivatalai szigorú növény-e­gészségügyi intézkedések bevezetését rendelték el. Ezek értelmében a növénytermesztőknek szigorúan be kell tartaniuk a vetésforgót, vagyis egyazon földrészlegen három évig nem vethetnek kukoricát. Az utóbbi betakarítása után pedig őszi mélyszántást kell végezniük, hogy a fagy elpusztíthassa a rovar lárváit. A vegetációs időszakban a gazdák kötelesek a nö­vény­-egészség­ügyi hatóságnál haladéktalanul jelenteni, ha kukoricabogarat vagy a kártevésére utaló jeleket találnak.

A kukoricabogár tömeges megjelenése vidékünkön több tucat termelőt érinthet hátrányosan. A kérdéssel kapcsolatos tudnivalókról Csizmár Bélát, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettesét kérdeztük. Mint elmondta, Kárpátalján ma kb. 120 000 hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés, amelyből 15-20 % a kukorica vetésterülete. Egyik legjelentősebb termesztett növényünk, a kalászosoknál nagyobb termést hoz, s zöldtömeg szempontjából is kiemelkedő, hisz jó minőségű silót lehet belőle előállítani. Termesztése ugyanakkor munkaigényesebb, emiatt csak akkor kifizetődő, ha hektáronként 60-70 mázsa száraz szemeskukoricát tudunk betakarítani. Kárpátalján, a kizsigerelt talajainkon gyakran műtrágyázás és a technológiai előírások betartása nélkül, nem megfelelő vetőmagokat vetnek a családi gazdaságokban, ezért a termésátlag általában nem haladja meg a hektáronkénti 30-40 mázsát – mondta el lapunknak Csizmár Béla, akinek véleménye szerint a kukoricabogár tömeges elterjedése legalább 5-10 mázsával csökkentené a termésátlagokat, így sok termelő számára ráfizetésessé tenné a kukorica termesztését.

A rovar kétféleképpen is károsítja a kukoricát. A kifejlett bogár június végétől 1,5 hónapon át a növény levelét, virágporát és selymét eszi, megakadályozva ezzel a beporzást. Augusztus végén azután lerakja a tojásait a talajba, amelyek tavasszal 10 oC feletti talajhőmérsékletnél kelnek ki. A lárvák elrágják a kukorica tartógyökereit, emiatt romlik a növény tápanyagfelvevő képessége, és a betakarítása is nehézkessé válik.

Abszolút hatékony védekezés e kártevő ellen nem létezik – mondta el a szakember. A védekezés egyik módja a talajfertőtlenítés, amikor olyan erős mérget visznek a talajba, ami elpusztítja a rovart, tojásait is, ugyanakkor számos mellékhatásával kell számolnunk, hiszen elpusztulnak például a talajbaktériumok is. Emiatt ez az eljárás hosszú távon nem alkalmazható. Erre a célra leginkább a TIMET nevű szert szokták alkalmazni, amelyből 10-12 kilót kell hektáronként kultivátorral a talajba juttatni. Ebből 10 kg kb. 8 000 forintba kerül Magyarországon. A legújabb s hatékonynak tűnő védekezési módszer a kifejlett bogarak ellen irányul. A rovarirtószert összekeverik egy olyan aromás kivonattal, amit a tök virágából nyernek. Ha ezt nagy cseppekben a növény levelére permetezik, a bogár erre az illatozó anyagra megy rá, s elfogyasztása után elpusztul. Ez a szer viszont egyelőre csakis Magyar­országon szerezhető be, ma még drága és speciális technológiát igényel.

MTI–Badó Zsolt