Éljen a pártlista?!

Járási és megyei tanácsi választások

2004. április 23., 10:00 , 171. szám

A helyhatósági választásokról szóló új törvény megszavazása ugyanolyan forgatókönyv szerint zajlott, mint a parlamenti választásokról rendelkezőé. A jobboldali ellenzék több száz módosító indítvány beadásával próbálta elodázni annak a jogszabálynak az elfogadását, amely az utolsó előtti eleme volt az általuk ellenzett politreformnak. E törvény Leonyid Kucsma elnök általi aláírása után kerülhetett sor a szavazásra az alkotmánymódosítás ügyében, így erre a törvény életbe lépéséhez szükséges aktusra már másnap (április 7.) sor került.

Ezentúl tehát a járási, valamint megyei alárendeltségű városi (mint Beregszász és Csap) és a megyei tanácsokba úgy kerülhetnek be a képviselők, mint a parlamentbe. Vagyis az adott választásokon 3%-ot elért (országos) pártok helyi listáján. A falusi tanácsok tagjait és a tanácselnököket továbbra is személyre szólóan lehet majd választani.

A nemzeti kisebbségek érdekképviseleti szervezetei jogi státusuk szerint nem pártok, hanem társadalmi szervezetek, azaz elesnek a jelöltállítás jogától, amivel az előző törvény szerint még rendelkeztek. Így az érdekvédelmi szervezeteket pont ott szorítják ki a politikából, ahol komoly beleszólásuk lehetne az ügyekbe. A magyar szervezeteknek például a kárpátaljai megyei és egy sor járási tanácsban, valamint Beregszászban és Csapon is komoly frakcióik lehetnének, helyenként akár többségük is.

Nem marad más hátra, mint azt mondani a magyaroknak, például Ugocsában, hogy érdekeiket ezentúl majd Ukrajna Tengeri Pártja vagy a Nők az Ország Jövőjéért párt fogja méltóképpen képviselni. A gyakorlatban persze a szocdem pártot fogják ilyenként emlegetni. Az ukrajnai választási rendszer SZDPU(o) vezényelte átalakítása ezzel együtt nemcsak a választott testületekből zárta ki a magyar közösség képviselőit, hanem azt is lehetetlenné tette, hogy bármelyikük választásokon bizonyíthassa legitimitását.

Az összképhez az is hozzátartozik, hogy az új törvény nem teszi lehetővé anyanyelvű szavazócédulák használatát most már helyi szinten sem. A választási rendszer reformjának befejezése tehát nemcsak visszalépést jelent az előző állapotokhoz képest, hanem a politikai érdekképviselet majdnem teljes ellehetetlenítését eredményezi. A 72. körzet szocdem képviselője pedig eközben hozzájárult pártja arra irányuló erőfeszítéséhez, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozza a kárpátaljai magyar közösséget az önálló képviselet lehetőségeinek elzárásával.

Brenzovics László