Olvasói levelek

2004. május 21., 10:00 , 175. szám

Tisztelgés a mártírok emléke előtt

Aknaszlatina magyarsága óriási vérveszteséget szenvedett 1944 őszén, Kárpátalja magyar nemzetiségű települései közül a legnagyobbat... Ez a tény állandó jelleggel foglalkoztatja a szlatinai embereket. Ez volt az oka annak is, hogy a KMKSZ aktivistái elhatározták, hogy a szörnyű esemény hatvanadik évfordulóját valamilyen különleges rendezvénnyel teszik emlékezetessé. Így szeretnénk elérni, hogy ne merülhessen a feledés homályába az a szörnyű gaztett, melyet az egyetemes magyarság ellen követtek el azok, akik hangosan hirdették: mi vagyunk a felszabadítók!...

A KMKSZ XV. közgyűlésén elhangzott a bejelentés: a szörnyű esemény 60. évfordulója tiszteletére a mártírok útvonalán gyalogmenetet szervezünk, hűen követve az útvonalat, az időbeosztást, a ruházatot, sőt az indulás időpontját is. A bejelentéssel egy időben felhívtuk az alapszervezetek elnökeit, hogy szervezzenek hasonló akciót és egy előre meghatározott időpontban egyszerre érkezzünk a szolyvai emlékparkba. Nagyszerű megemlékezés lehetne ez a gyászos 1944-es események szívet-lelket tépő fájdalmaira...

A bejelentést követő napon megszületett egy egyéni felajánlás, miszerint Tokár Károly az évforduló tiszteletére az Aknaszlatina–Szolyva távot futva szeretné megtenni egyetlen nap alatt! Ismerve saját képességeit, erre a távolságra elegendő volna 10-12 óra, ha biztosítani tudnánk számára két kerékpáros sportembert az útvonal biztosítására. Nos, tudtunk! Megállapodtunk az időpontban: pünkösd vasárnapja.

Az aknaszlatinai Bolyai János Középiskola ifjú sportemberei úgy gondolták, hogy egy ilyen jellegű eseményből nem maradhatnak ki ők sem, így megérett az elhatározás, miszerint párhuzamosan az egyéni futóval, ők váltóban teszik meg ezt a távot! Megkezdődtek az előkészületek, az edzések, no és persze a kellékek beszerzése.

A már véglegesnek mondható terv szerint május 30-án reggel hat órakor startol a menet. A kellékek: egységes mez, melynek mellső oldalán jelképesen fel lesz tüntetve az útvonal, a hátoldalán a sportoló neve, a bányászjelvény és sok-sok apró kereszt. A váltó résztvevői stafétát visznek magukkal. A staféta belső üregében a mártírhalált halt sztáliniak névsorát helyezzük el. A staféta külső megjelenítése egy bányászlámpa külalakját idézi. A váltó résztvevőit autóbusz szállítja egy egészségügyi dolgozóval együtt.

Aknaszlatinán máig hat túlélője van a szörnyű eseményeknek, közülük is szeretnénk két-három embert magunkkal vinni, hiszen ők az igazán hivatottak igazolni, hogy mindaz, amit ily módon szeretnénk látványossá és emlékezetessé tenni – hiteles!

Befutás a szolyvai emlékparkba: este 6 és 7 óra között. Útközben koszorúzás Aknaszlatinán, Técsőn, a Kossuth-szobornál, Dolhán, a turulos emlékoszlopnál és Szolyván, a Siratófalnál.

Sóbányi Imre,

Angol hét a verbőci iskolában

A Verbőci Általános Iskolában idén első alkalommal került sor április 26. és május 1. között angol hétre. A felkészítő tanár Szimku András és Varga Lionella volt.

Négy vegyes csapat – 5-9. osztály – mérte össze tudását. A csapatok a hét folyamán faliújságot készítettek, amit pénteken az iskola pedagógusaiból álló nyolctagú zsűri értékelt. Jó eredménnyel szerepeltek a csapatok a hét alkalmából szervezett vetélkedőn, amelyen 50 kérdésre kellett válaszolniuk. A vetélkedőt a Stars csapat nyerte 45 ponttal, de említésre méltó a második helyezett Great Britain csapat teljesítménye is, amely 44,5 ponttal lett a második.

Rendeztünk ezenkívül a hét alkalmából Shakespeare-napot, amelyen a gyerekek bemutatták az író életét, előadták az erkélyjelenetet a Rómeó és Júliából, s a Hamletből is elszavaltak egy részt, természetesen ez mind angol nyelven folyt. Ezenkívül a tanulók bemutatták az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kultúráját, történetét. Az ötödikes tanulók az ABC-ről és a számokról szavaltak érdekes verseket, adtak elő dalokat.

A rendezvénysorozatot zenés műsor zárta, miután értékeltük az egész heti munkát. Díjaztuk a legszebb és a legcsúnyább füzetet, osztályonként a faliújságot, s az egyes csoportok egész heti teljesítményét. A két legfiatalabb résztvevő (kilencévesek) is ajándékot kapott.

A tanulók jutalmazására felajánlott díjakért köszönetet kell mondanunk támogatóinknak: Itul Pálnak, a falu polgármesterének, a KMKSZ Verbőci Alapszervezetének, valamint Fóris József, Drágun Paulina, Varga Tibor, ifj. Hom Gábor és Máté Piroska magánvállalkozóknak

Varga Lionella,

Tisztelt Szerkesztőség!

Tiltakozom a "Kárpáti Igaz Szó" 2004. április 6-i számában megjelent "Kis magyar komédia" című írás ellen.

Ilyen gondolatokat még csak megfogalmazni se szabadna (mert valótlanok és gúnyosak), nemhogy papírra vetni és megjelentetni.

A KMKSZ XV. közgyűlése életemnek kiemelkedő ünnepi eseménye volt.

Szívélyes üdvözlettel:

Egressyné Kossey Valéria,

Kedves Kövér Klára!

Elolvasván nehézkesen megfogalmazott írását, nem értem, milyen oknál fogva, és főleg milyen jogon kever bele ebbe a történetbe.

Szeretném leszögezni: Fiam miatt egyáltalán nem kell magyarázkodnom és szégyenkeznem. Akik ismerik, tudják, hogy szép, okos, talpraesett és tehetséges gyerek (apja fia). Csak remélni merem, hogy Önnek sem kell szégyenkeznie gyerekei miatt, ha vannak egyáltalán. Mellesleg: a jelenlegi nyugdíjas pedagógus-társadalomról meglehetősen lesújtó a véleményem (tisztelet a mindenkori kivételeknek).

Mivel nem ismerjük egymást, magamról talán annyit: abba a legszűkebb körbe tartozom, amely megalakította a KMKSZ-t. Tizenkét éven keresztül a megyei Nagyválasztmány tagjaként, valamint a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának megalapítójaként és elnökeként dolgoztam, talán nem is eredménytelenül.

Ami a kérdés másik részét illeti, magam is meglepődve olvastam az ominózus írást, fölöttébb furcsa és szokatlan, hogy a KMKSZ 15. jubileumi közgyűlésére egy kezdőt, a lapnál mindössze jó fél éve dolgozó újságírót küldenek, aki addig egyetlen belpolitikai cikket, kommentárt nem írt, a Házunk tája és a Kalendárium c. rovatot vezette. Egyszóval behúzták a "csőbe", ahonnan köztudottan nehéz kimászni. Nem tudom, hol voltak a lap nagynevű bel- és külpolitikai tudósítói, vezető szerkesztői, akik nem mertek vagy inkább nem akartak részt venni egy ilyen felemelő ünnepségen. Ez viszont mutatja a lap hozzáállását és minősíti annak szerkesztőit. Pedig néhányan közülük igencsak ott bábáskodtak a Szövetség megszületésekor.

A KMKSZ-nek, megalakulása óta a legnagyobb és messze a leghatékonyabban működő érdekvédelmi szervezetünknek az elmúlt tizenöt év alatt elért eredményei felsorolására kevés lenne ez a lapszám, tetszik ez valakinek vagy nem: ezek tények.

Tóth Lajos

Kárpátaljai siker Budapesten

A Vass Lajos Népzenei Szövetség 2004. április 24-25-én tartotta Budapesten a "Hagyományos Régiók, Régiók Hagyománya" népzenei verseny Kárpát-medencei döntőjét.

A versenyt két évig tartó előselejtező előzte meg. Húszezer résztvevő közül 94 produkciót válogattak a döntőbe.

A döntő résztvevői magyarországi, vajdasági, felvidéki, muravidéki és kárpátaljai szólisták és zenekarok voltak.

A Kárpátalját képviselő szalókai Bíró Anikó (felkészítő tanár Fekete Erzsébet) különdíjban, a Bíró trió (felkészítő tanár Fekete Erzsébet) Nívó Díjban, a viski Czébely Beáta, Jőrös Andrea (felkészítő tanár Tudósi Tímea, Pál Eszter) Nívó Díjban részesült.

A KMPSZ a díjazottak számára ingyenes részvételt biztosít a hagyományos Tiszapéterfalvai Ének-, Zene-, Néptánc- és Kézművestáborban.

Gratulálunk a versenyzőknek, tanáraiknak, további sikeres munkát kívánunk!

Pálné Jancsó Katalin