Emlékfutás a sztálinizmus áldozatainak tiszteletére

Aknaszlatina–Szolyva: 120 kilométer a mártírokért

2004. június 4., 10:00 , 177. szám

Előző számunkban beszámoltunk arról, miszerint az aknaszlatinai Tokár Károly, valamint a helyi Bolyai János Középiskola növendékei vállalták, hogy az 1944-es sztálini terror áldozatainak emlékére pünkösd napján végigfutják a 120 kilométeres Aknaszlatina–Szolyva távot. Az akció résztvevőinek Leorgyán Sándor által készített pólóján fel volt tüntetve az útvonal, melyet egykor a halálba menetelő mártírok tettek meg, s amelyet most kései utódaik teljesítettek váltófutásban és kerékpáron egy nap alatt.

Május 30., vasárnap, hajnali 5 óra. A felkelő nap épp csak kikandikál a hegyek mögül, az aknaszlatinai Sóbányász sportpályán azonban már gyülekeznek az emberek. Kis idő múlva megérkeznek a résztvevők. Sóbányi Imre, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke az egybegyűltekhez szólva elmondta: "1944 őszén Aknaszlatinát is elérte a sztálini terror, háromnapos munkára vitték az embereket, amiből jó esetben évek lettek, sokan pedig egyáltalán nem tértek vissza." A jelenlévőket Szokolán Ildikó polgármester, ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, valamint Benedek Imre, a helyi Bolyai János Középiskola igazgatója köszöntötte. A rövid ünnepséget követően az egybegyűltek a templomkertbe vonultak át, ahol megkoszorúzták a mártíroknak állított emlékművet.

6 óra 24 perc: Tokár Károly (Katyó), valamint Nagy Erik, a váltó első futója nekivág a távnak.

6.40., Alsóapsa. "Jól bírjuk" – mondja Erik, aki 12 kilométert vállalt. Az idő még kellemes, így a futók jól haladnak.

7.24., Körtvélyesen került sor az első váltásra, s néhány perc múlva már a Tarac folyó hídján halad át a nem mindennapi konvoj. Ismét váltás – most már a lányok is sorra kerülnek. Técső felé közeledve Katyó énekel, szemlátomást jól van, sőt a mellette futókat is biztatja, szórakoztatja.

8.30., Técső. A résztvevők megkoszorúzzák a város központjában álló Kossuth-szobrot.

9.55. Elhaladunk a viski elágazás előtt. Egyre melegebben süt a nap. Most járunk a 36. kilométernél, a maratonban ez a kritikus pont – mondja Katyó, aki eddigre már 11 bolyaist "fogyasztott el", azaz ennyien váltották egymást mellette a futásban.

10.24., Szeklence. Katyó hideg vízzel hűti a térdét, s jeget is kér.

Husztnál a megtett táv 48,5 kilométer. A meleg miatt lassabban haladunk.

12.46., Iza. Katyó lába görcsöl, de nem adja fel, tovább fut.

A déli nap egyre erősebben tűz, az aszfaltból is árad a hőség. Kritikus a helyzet, a gyerekek biztatják Katyót. A levegő nyomott, a hegyek felől sötét felhők közelednek.

Keselymezőnél (Koseleve) Katyó kénytelen biciklire szállni. Még 42 kilométerre vagyunk Szolyvától, amikor az erős szél után elered az eső. Egyes gyerekek már harmadszor állnak be a váltóba. Katyó egy szakaszt fut, egy szakaszt kerekezik. Lipcsától gyakoriak az emelkedők, viszont az eső ellenére az idő kellemes.

15.20., Dolha. Koszorúzás a turulmadaras emlékműnél. A futók dolga egyre nehezebb. A gyerekek megáztak, fáradtak, ennek ellenére jól bírják. A falvak lakói, akik a pünkösdöt ünneplik, kedvesen fogadják a futókat, köszönnek, mosolyognak, integetnek. Már csak néhány kilométer – biztatják a gyerekek egymást és Katyót. "Hajrá, Katyó!", "Gyerünk, gyerünk!" – kiabálják, és sokszor csak úgy beállnak mellé futni.

18.45., Szolyva. Végül is sikerült. A nap már leszállóban van, az Emlékpark előtti utolsó 2 kilométert a résztvevők együtt futják le. Mindenki fáradt, de boldogok, mert sikerült, amit vállaltak. Megcsináltuk, mondják a gyerekek.

– Egykor apáink, nagyapáink ezt az útvonalat gyalogolták végig fegyveres őröktől kísérve – emlékeztet ismételten Sóbányi Imre, aknaszlatinai KMKSZ-elnök meghatottan a Siratófal előtt, majd a résztvevők megkoszorúzzák az emlékművet. A koszorúzást követően Benedek Imre iskolaigazgató, aki maga is elkísérte, s helyenként futva biztatta tanítványait, a résztvevőknek emléklapot nyújtott át, megköszönve a gyerekeknek, hogy vállalták ezt a nemes és embert próbáló feladatot.

A befutást követően Katyó így értékelte a teljesítményt: "Maradandót alkottunk ezzel a futással. Az egyik nagy jelszó, hogy sose adjuk fel, a másik, hogy semmi és senki sincs feledve."

Illő, hogy megemlítsük azon aknaszlatinai iskolásokat, akik vállalták, hogy részt vegyenek ebben a nem mindennapi vállalkozásban: Budaházi Kinga (7. oszt.), Szergyuk Nikolett (7. oszt.), Imláver Tímea (7. oszt.), Baráti Zsuzsa (9. oszt.), Benedek Anikó (8. oszt.), Mészáros Szergej (5. oszt.), Ionov Artúr (7. oszt.), Lyulin Artúr (7. oszt.), Mészáros János (8. oszt.), Kruk Artúr (9. oszt.), Nagy Erik (8. oszt).

Váradi Natália