2004. szeptember 24.

2004. szeptember 24., 10:00 , 193. szám

Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon tibennetek az én örömem, és a ti örömetek beteljék. (János 15, 11.)

Menynyire kimondhatatlanul nagy erővel szólnak Jézus szavai, amikor örömre buzdítja a keresztény népet ebben az aggodalommal teljes világban. Nagy szükségünk van az örömre, mert olyan az életünk számára, mint a cukor. Meg lehet inni a kávét cukor nélkül is, lehet sütni cukor nélkül is süteményt, de az ízén megérzi az ember, hogy valami hiányzik belőle. Lehet élni öröm nélkül is, de az ilyen élet igen nagy teher. Ha a keresztyén ember örömét vizsgáljuk, azt kell látnunk, hogy az sohasem lehet más, mint Jézus öröme, igazi belső öröm. Nem látszatöröm, hanem tiszta öröm, amelynek forrása a szív mélyén van. A világ kirakatba teszi az örömeit, reklámozza, mert az a célja, hogy az embereket magához csalogassa, olyan dolgok vételére csábítsa, amelyeket valójában nem tud adni.

Jézus öröme tiszta, átlátszó öröm. Nincs összevegyítve semmi földi és világi örömmel. Sok keresztyén örömeinek az a hibája, hogy a lelki örömöket össze akarja vegyíteni a világi örömökkel. Jézus nem ismer ilyen örömet, Ő sohasem keverte össze a világ örömeit a lelki örömökkel. Sokan ugyan a kánai menyegző történetét úgy igyekeznek feltüntetni, mintha itt az történt volna, de ezt csak akkor lehet mondani, ha az ember nem az ige igazságát nézi, hanem az igét a maga érdekeinek megfelelőlen akarja magyarázni. Jézus a menyegzőben is lelki örömmel vett részt, mert Isten Lelke által cselekedett, és a kánai menyegző nem világi örömökkel, hanem lelki gyümölcsökkel végződött. Jézus öröme maradandó öröm. Nem az élet eseményei irányítják.

Jézus örömét nem befolyásolták a szenvedések és a küzdelmek, nem befolyásolta az emberi gonoszság, mert az Ő öröme a Lélek öröme volt s ezért megmaradó. Még sok mindent mondhatnánk el Jézus öröméről, de csak azt jegyezzük meg, hogy ezt az örömet Jézus az övéinek adja. Ha az apostolok életét nézzük, azt látjuk, hogy ez meg is történt. Pál apostol börtönben írta a filippi levelet, amely a lelki örvendezésnek a levele. Íme tehát Pál örömét nem vehette el a börtön sem. Egyik alkalommal összejöttek a barátok szórakozni. Volt ott éjfélig tartó, részegségig menő öröm, amelyik még a közeli tavon, a csónakban sem akart véget érni.

Az öröm adta azt a kiáltást is, hogy süllyed a hajó, amely kiáltásból rövidesen jajveszékelés, emberek halálküzdelme és habokba veszése lett. Jézus nem ilyen örömet kínál; Jézus öröme a földön kezdődik, a keresztyén élet útján erősödik, együtt nő a hitünkkel, a szeretetünkkel, a lelki fejlődésünkkel, s akkor telik be, amikor a halál révén Isten színe elé jutunk. Nincs tisztább, szentebb és nagyobb öröm, mint az angyalok öröme és a megdicsőült lelkek öröme. Az az öröm, amely a mennyben van, ahol nincs többet könnyhullatás, nincs fájdalom, ahol angyalok éneke, hárfák pengése zengi a Bárány énekét. Keressük és fogadjuk el ezt az igazi lelki örömet, amelyet a mi Urunk kínál nekünk.

Ámen.

Orbán Sándor