1100 éve élünk ezen a tájon

Honfoglaló őseinkre emlékeztek Tiszacsomán

Vasárnap immár 9. alkalommal rendezte meg tiszacsomai megemlékezését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. Ahogyan Bakancsos László, a KMKSZ Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének elnöke fogalmazott beszédében, a magyarság legnagyobb vállalkozására, a honfoglalásra emlékezünk a falu határában feltárt honfoglalás kori magyar temető területén kialakított emlékparkban.

Pősze Attila tiszacsomai polgármester köszöntőjét követően Mecseki Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusának konzulja ünnepi beszédében rámutatott: a nagy népvándorlások idején nem minden népnek adatott meg az a lehetőség, hogy Európa szívében hon- és országalapítással fejezze be kalandos utazásait.

Honfoglaló őseink különös kegyben részesültek, hiszen a honalapítás nekik mesebeli távolságból érkezve is sikerült – mutatott rá Mecseki Zoltán. Őseink 1100 évvel ezelőtt műveltségükkel, kultúrájukkal jól beilleszkedtek a korabeli európai közösségbe, és olyan erős alapot hoztak létre, amely elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Magyarország évszázadokon keresztül átvészelje a történelem viharait – hangsúlyozta a konzul. Magyarország ma független, demokratikus jogállam, amely már lassan fél éve teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ez a tagság azonban újfent ráirányítja a figyelmet arra az alkotmányos kötelezettségre, hogy a Magyar Köztársaság minden lehetséges eszközzel segítse és támogassa a határain túl élő nemzetrészeket –mondotta végezetül a szónok.

Demkó Ferenc helyi görög katolikus parochus beszédében a megemlékezés fontosságát hangsúlyozta, s azt, hogy azon a közösség tagjainak minél nagyobb számban kell megjelenniük, mert az a közösség erejének a jele.

Dr. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke ünnepi beszédében azokra a harcokra emlékeztetett, melyeket őseink a fennmaradásért vívtak. "Azonban nemcsak a harcok miatt maradtunk fenn mi, magyarok, akiknek különleges képességünk van arra, hogy fönnmaradjunk a legnehezebb körülmények között is, hanem vezetőink bölcs politikája miatt is – hangsúlyozta a szónok Babits Mihályt idézve. – Különösképpen a XX. század okozott igen nagy szenvedéseket a magyar nemzetnek, és ezen belül a maroknyi kárpátaljai magyarnak, akik a század elején Trianon következtében elszakadtak

Magyarországtól, később, a második világháború után pedig Európától is, s akiket a berendezkedő szovjethatalom megtizedelt." Annál inkább megmaradási szándékunkra vall, hogy e súlyos körülmények között is vállalták magyarságukat az itt élők, és tettek azért, hogy ez a maroknyi közösség fennmaradhasson szülőföldjén közösségként, a magyar nemzet részeként – vélte a szónok. "Most, amikor Magyarországon egyesek vitatják a határon túli magyarságnak a magyar állampolgársághoz való jogát, ki kell mondanunk, hogy ezt a jogot igenis megérdemeljük, hiszen Magyarországot mindenkor a magyar nemzet tartotta fenn. A történelem során volt már olyan időszak is, amikor vidékünk a magyar királysághoz tartozott, Buda és Pest pedig a Török Birodalomhoz, azonban az összetartozás érzése a magyar nemzet tagjai között akkor sem lankadt. Nemzetünk csak ezzel az összetartással, ezzel a szolidaritással képes fennmaradni a jövőben is" – mutatott rá dr. Brenzovics László.

A megemlékezés ünnepi hangulatát a Tiszacsoma testvértelepüléséről, a magyarországi Csarodáról érkezett előadók biztosították, akik magyar költők verseiből, a Honfoglalás és a Sacra Corona című filmek betétdalaiból összeállított műsorral lepték meg a rendezvény közönségét.

ntk