"A versnek különösen szépen kell szólnia"
A Tőkés-díj átadása Beregszászban
A Tőkés László Alapítvány Kuratóriuma 2004-ben Vári Fábián László költőnek ítélte a Tőkés László egyéni díjat. A kitüntetést istentisztelettel egybekötött ünnepség keretében adták át a díjazottnak múlt vasárnap a beregszászi református templomban. Ez alkalomból anyaországi és kárpátaljai közéleti személyiségek gratuláltak Vári Fábián Lászlónak, valamint köszöntötték pályatársai, tisztelői és hozzátartozói is.
"Az igazság felmagasztalja a nemzetet" – idézte a Példabeszédek Könyvét Horkay László, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke. – A költő, a lelkipásztor csak igazságot hirdethet, különben hamis próféta, aki gyalázatot von családjára, nemzetére – mutatott rá a püspök, majd hálaadásra buzdított az Istentől kapott tálentumokért.
Dr. Fekete Károly lelkipásztor, a Debreceni Hittudományi Egyetem rektora igehirdetésében az öntudatosságról prédikált. "Vári Fábián László egy öntudatos hang Kárpátaljáról. Az indulat, a töltés nem jön magától. Az öntudatra ébredés mozzanatai: az imádságos testtartás, a mindennapokban való helytállás és az ezekből fakadó belső lelki tartás. A Zsoltáros tudja, hogy Isten az egyetlen menedék. Akinek ügye van, annak joga van kiáltani: "Könyörülj rajtunk!". Minden igazi szószóló egyedül kezdi munkáját, majd mások is társulnak hozzá. Az egyenes, öntudatos Hang rendezi a sorokat, segít az eligazodásban" – hangsúlyozta az igehirdető.
Taracközi Ferenc beregszászi lelkipásztor köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy ki-ki tálentumaival a maga helyén töltse be küldetését. "A nemzetnek szüksége van elismert költőkre, de pedagógusokra, orvosokra, becsületes munkásokra is. Vári Fábián László kitüntetése mindannyiunk ünnepe. Legyünk büszkék rá, kérjük Isten áldását a költő életére, munkájára" – mondta a lelkész.
A Tőkés László Alapítvány nevében Lengyel Szabolcs elnök köszöntötte a jelenlévőket és mutatta be a Kuratórium tagjait.
"A versnek kivételesen szépen kell szólnia, mert csak így érdemel figyelmet" – idézte az ünnepeltet laudációjában Márkus Béla, a Debreceni Egyetem professzora.
– Ezen hitvallásával a költő nemcsak saját költészetét állítja kivételesen nehéz helyzet elé, de az arról szólókat is. Vári Fábián László, Balassi- és József Attila-díjas költő munkásságában egymástól elválaszthatatlanul létezik saját költészete és a népköltészet. Maga mondja, hogy néprajzi gyűjtéseinek bizonyos darabjai kedvesebbek a szívének, mint saját versei. Időszerűségüket az adja, hogy értékük száz esztendő múltán sem halványul. Vári Fábián László az indulatát versbe fojtja, ám a szabályos verssorok mintha csak arra szolgálnának, hogy fegyelmezzék, mederbe tereljék a felmerült érzéseket. Egy nép csak akkor őrizheti meg magát, ha óvja nyelvét, megőrzi a szokásait, ha tisztában van a rá leselkedő veszélyekkel. Ki tudná, melyik a nehezebb: visszatalálni néphez, nemzethez, kis közösséghez, vagy előrejutni vele? – fejtette ki a szónok.
A Tőkés-díjat Lengyel Szabolcs nyújtotta át Vári Fábián Lászlónak. Az elnök ennek kapcsán elmondta: reméli, nem kell újabb 15 évet várni arra, hogy a kitüntetés ismét Kárpátaljára kerüljön.
"A versek kiemelkedő szerepet kaptak a történelem alakulásában. Nem tudni, mikor lesz legközelebb olyan idő, amikor ismét elő kell venni. Hiszem, hogy az én tollamból született néhány vers is megtalálta a maga szerepét a kárpátaljai kis magyarság körében. Abban is hiszek, hogy akik olvassák írásaimat, nemcsak önmagukra ismernek, hanem biztatást is nyernek belőle" – mondta köszönőbeszédében Vári Fábián László.
"Áldjon meg téged az Úr" – énekelte az ünnepelt tiszteletére a beregszászi református gyülekezet kamarakórusa. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház színművészei egy-egy Vári Fábián László-verssel, a Credo együttes a költő megzenésített műveivel köszöntötték a díjazottat.
Popovics Zsuzsanna
