A korszerű felsőoktatásról tanácskoztak

Konferencia Debrecenben

2004. november 5., 09:00 , 199. szám

Megmaradás, korszerű felsőoktatás, tannyelvválasztás címmel rendezett tudományos konferenciát az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága október 29-30-án Debrecenben, melyen nyelvész szaktekintélyek és a határon túli magyar nyelven (is) oktató felsőoktatási intézmények vezetői, képviselői vettek részt, illetve fejtették ki álláspontjukat a tanácskozás témájával kapcsolatban.

A romániai (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Partiumi Keresztény Egyetem), szlovákiai (Selye János Egyetem, Konstantin Tudományegyetem) és Szerbia-Montenegrói (Újvidéki Egyetem és leendő Vajdasági Magyar Egyetem) mellett Ukrajnát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (dr. Orosz Ildikó elnök, dr. Csernicskó István rektorhelyettes, dr. Beregszászi Anikó tanár és Ferenc Viktória negyedéves hallgató) képviselte.

Az előadók - alapos nemzetközi kitekintés után - egyetértettek abban, hogy a határon túli magyar felsőoktatásban olyan értelmiségieket kell képezni, akik magas szinten többnyelvűek: anyanyelvük megtartása mellett az államnyelven és legalább egy világnyelven is kommunikációképesek, illetve akik legalább három nyelvet tudnak kognitív funkciókban használni, több nyelven tudják művelni szakmájukat. Konszenzus alakult ki arról is, hogy mivel a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek helyzete nagyban eltér mind a nyugat-európai kisebbségekétől, mind pedig egymásétól, nincs és nem is lehet egységes recept a fenti célok elérésére, ám minden, a magyar értelmiségképzésben szerepet vállaló egyetemnek, főiskolának ki kell dolgoznia saját nyelvi koncepcióját. Nagyban nehezíti a fenti célok elérését, hogy a felsőoktatásba kerülő határon túli magyar diákok jelentős része nagyon alacsony szintű állam- és idegen nyelvi tudással érkezik, ám számottevő azoknak a hallgatóknak az aránya is, akiknek magyar nyelvismerete gyenge. Abban is megegyeztek ugyanakkor a jelenlévők, hogy a cél csakis a hozzáadó (additív) kétnyelvűségi típus lehet, amelynél a kisebbség nyelve legalább annyira érték, mint a többségé.

nmi