Máért: kormánypártok kontra nemzet?

Nincs egyetértés a kettős állampolgárság kérdésében

Több mint egyéves szünet után múlt pénteken ismét összeült Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (Máért). Jó előre tudható volt, hogy a magyar nemzeti csúcsértekezlet központi témája a kettős állampolgárság kérdése lesz, amelyet valamennyi határon túli magyar szervezet támogat, az anyaországi kormánypártok pedig elutasítanak. A magyar állampolgároknak viszont december ötödikén dönteniük kell arról, megadható-e a magyar állampolgárság a határon túli nemzettársaknak. Nos, az álláspontok nem közeledtek, így a Máért ötéves történetében ez volt az első alkalom, hogy a tanácskozás hivatalos dokumentum elfogadása nélkül ért véget, illetve a résztvevők különnyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyet a magyarországi kormánypártok nem írtak alá.

A zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: "Jó lelkiismerettel ki lehet mondani: a magyar állampolgárság egyszerűsített feltételek melletti megadását a közösségek egyöntetűen történelmi igazságtételnek tekintik és megadásának nincs jogi akadálya". Közölte: a magyar közösségekben folytatott tájékozódása után az a kép alakult ki benne, hogy a kettős állampolgárság biztosítása után "nem várható tömeges exodus".

A kormányoldal pártjai egyértelműen elutasították a kettős állampolgárság gondolatát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében kijelentette: a magyar kormány szerint az a helyes út, amelyen a magyarság megerősödését a szülőföldön való maradás egyéni szándékának megerősödésével együtt lehet elérni. A kormányfő szólt arról az átfogó szülőföld-programról, amely a kormány véleménye szerint a kettős feladat megoldásában segíthet. A program és az erre kidolgozott csomagterv részleteit Kiss Péter kancelláriaminiszter ismertette.

Hiller István, az MSZP elnöke ismertette pártjának azt a javaslatát, hogy még a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt fogadjon el törvényt az Országgyűlés a külhoni magyar útlevélről. Az MSZP elképzelése szerint az úti okmány akadálytalan bejutást biztosítana a határon túli magyaroknak Magyarországra.

A határon túli magyar szervezetek üdvözölték, és hasznosnak tartották a szülőföld-programot, ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy ezt a programot nem lehet szembeállítani a kettős állampolgárság kérdésével.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárság vitáját, és nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson".

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke kifejtette: "Úgy gondolom, hogy ennek a helyzetnek a morális oldala, erkölcsi kihatásai a leglényegesebbek. Véleményem szerint egy negatív népszavazási eredmény demoralizáló hatással lenne a kárpátaljai magyarságra, de valamennyi határon túli magyar közösségre is. Tehát mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy mozgósítsuk az anyaországi magyarságot: minél nagyobb számban menjenek el szavazni, és szavazzanak igennel."

Hasonlóan vélekedtek a magyarországi ellenzéki pártok is. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azt javasolta, hogy még a népszavazás előtt az "európai útlevélről" közösen megalkotandó törvénnyel határozzák meg, mit tartalmazzon a kettős állampolgárság. Részletesen szólt arról, hogy a határon túli magyaroknak biztosított magyar útlevél komoly gazdasági lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára.

A határon túli magyar szervezetek, valamint a magyarországi ellenzéki pártok végül nyilatkozatot fogadtak el a kettős állampolgárság támogatásáról, amely felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. A nyilatkozatot elfogadó 14 szervezet felkéri a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. A dokumentumot az MSZP és az SZDSZ nem írta alá.

ntk–MTI