A kerti csiperke

Amit a gombákról tudni kell

Az egyik leggyakoribb, házunk közvetlen közelében is gyakran előforduló tavaszi gomba a kerti csiperke. Sampinyon néven közismert és általánosan fogyasztott gomba. Trágyás, de főleg csak füves helyeken, réteken, legelőkön és erdőszéleken, kertben, utak mentén, ritka akácosban mindenfelé igen gyakori. Már áprilistól, az esők után elég gyorsan megjelenik és december elejéig tömegesen terem. Kalapja félgömb alakúból kiterülő, 3-15 cm nagy, vastag húsú. A bőre csupasz, vastag, lehúzható. Színe krétafehér, szürkésfehér, sárgásfehér, selyemfényű, de lehet sárgásbarna, középen sötétebb barnás, sima vagy pikkelyes, esetleg cserepesen felszakadozó is. Nyomáshelyeken barnul, vagy esetleg vörös foltos lesz. Széle kezdetben aláhajló. Lemezei nem lefutók, sűrűnállók, a tönk körül szabadon állnak, a kalap széle felé keskenyednek. A gallér soká borítja őket. Csak az igen fiatal példányokon fehérek, hamar rózsásfehérek, szép rózsaszínűek, majd a húsvörösön át vörösesbarnák, végül csokoládészínűek, feketések lesznek. Spórapora bíborbarna. Tönkje többnyire egyenletesen vastag, alul kissé gumós, 3-15 cm, de legtöbbször aránylag rövid, csak 3-8 cm hosszú, és 1-3 cm vastag. Többnyire tömör, néha kissé odvasodó. Fehér, de lehet sárgásfehér, barnásfehér, különösen a tövén, amely lefelé kissé keskenyedik. Gallérja közepesen vagy jól fejlett, hártyás, fehér, ritkán sárgásfehér, néha leszakadozó, eltűnő. Húsa a kalapban vastag, eléggé merev. Fehér, nem változó vagy csak kissé rózsásra színeződő. A tönk aljában néha kissé sárgul vagy rozsdás. Szaga kellemes, közismert fűszeres, "csiperkegomba-illatú" (de nem ánizsszagú). Jó levesnek, salátának, rántva, húshoz, ételízesítőnek és használható konzervekben, gombaporkeverékben is.

A csiperke több mérges gombával is összetéveszthető. Különösen vigyázni kell a gyilkos galócákkal való összecserélésre! A fő különbség a csiperke sötétedő lemeze és a gyilkos galóca bocskora, de különbözik a gomba szaga és termőhelye is.

F. Zs.