A Beregvidéken meghatározó a mezőgazdaság

Bálint András vállalta a kihívást

Bálint András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Járási Középszintű Szervezetének alelnöke, Nagybereg polgármestere személyében néhány hete új alelnöke van a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatalnak, akit az alábbiakban indíttatásáról, elképzeléseiről kérdeztünk.

- KMKSZ-tisztségviselőként, Nagybereg polgármestereként, azaz önkormányzati vezetőként vállalt tisztséget az állami közigazgatásban. Miért?

- A beregszászi járási adminisztráció vezetőjének helyettesei közül bizony jelentős késéssel, utoljára iktattak be hivatalomba. Nagyon sokáig gondolkodtam rajta, hogy elvállaljam-e a felkérést, hiszen 3 évvel ezelőtt a bizalmukkal ajándékoztak meg a nagyberegiek, amikor polgármesterükké választottak, s én még a látszatát is kerülni szerettem volna annak, hogy most cserbenhagyom őket. Mivel azonban a KMKSZ a legutóbbi elnökválasztás eredményeként abba a helyzetbe került, hogy a Beregszászi járásban az állami közigazgatási hivatal révén is befolyással lehet a helyi magyarság helyzetére, úgy éreztem, nem utasíthatom vissza a felkérést, hogy részt vegyek a Csizmár Béla KMKSZ-alelnöktársam által irányított közigazgatási hivatal munkájában. Miután hosszú éveken keresztül nemegyszer vetették a szemünkre, hogy úgymond csak kívülről kiabálunk be a pályára, kötelességemnek éreztem vállalni a kihívást. Azóta igyekeztem beszélni minél több nagyberegi választómmal, hogy személyesen mondhassam el nekik: nem árultam el, nem hagytam cserben őket, hogy továbbra is igyekszem megtenni minden tőlem telhetőt a község érdekében, s úgy érzem, többségük megértette döntésem indokait. Remélem továbbá, hogy az augusztus 21-re kitűzött időközi polgármesterválasztáson sikerül olyan vezetőt választani Nagybereg élére, aki folytatni tudja az általam elkezdetteket.

- Alelnökként milyen területeket felügyel a közigazgatásban?

- Mindenekelőtt az agráripari komplexummal kapcsolatos kérdések tartoznak hozzám. Mivel azonban a korábbi hivatali létszámhoz képest kettővel csökkent a járási adminisztráció elnökhelyetteseinek száma, így ugyancsak az én felügyeletem alá kerültek az úthálózattal, a köztisztasággal, az építkezésekkel kapcsolatos kérdések is.

- Ez igen szerteágazó területnek tűnik. Boldogul vele?

- Jelenleg a munkának abban a stádiumában vagyunk, amikor átvesszük, megpróbáljuk rendezni valamiképpen azt az örökséget, amit az elődeink hagytak ránk. Ez néha egyáltalán nem könnyű, különösen, mivel néhány esetben az igazságügyi szervekre vár a feladat, hogy tisztázzák a tényállást. Mindazonáltal az első hetek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy kollégáimmal együttműködve, egymásra támaszkodva sikerül megbirkóznunk a ránk zúdult ügyekkel.

- Tevékenysége gerincét azért minden bizonnyal a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések képezik majd, hiszen a Beregszászi járás gazdaságában ez meghatározó. Ön hogyan látja az ágazat helyzetét?

- Valóban meghatározónak tartom a mezőgazdaságot. Éppen ezért itteni hivatali munkám első napjaitól örömmel tapasztalom, hogy van lehetőség az előrelépésre ezen a téren, még ha természetesen tisztában is vagyok azokkal a nehézségekkel és problémákkal, melyek immár hosszú évek óta akadályozzák a kibontakozást ezen a téren. Igenis vannak érdeklődők, mindenekelőtt külföldiek, akik a Beregvidék mezőgazdaságába szeretnének befektetni. S bár számuk ma még alatta marad a kívántnak, azért mindig örvendetes, ha tér nyílik a cselekvésre, s természetesen mi magunk is tenni akarunk azért, hogy újabb befektetéseket vonzzunk a régióba.

- Mi az, amire a tőkén kívül szükségük volna a gazdáknak?

- A legnagyobb problémát az jelenti, hogy miután mindenki megkapta a maga, a gazdálkodás szempontjából általában rendkívül kicsiny földrészlegét, megpróbált-megpróbál önállóan boldogulni. Túl azon, hogy az ilyen termelés eleve csak igen kevéssé gazdaságos, ezeket a földművelőket manapság hatványozottan sújtja a magas üzemanyagár, illetve az értékesítés nehézsége is. Ebben a helyzetben igyekszünk arra buzdítani őket, hogy fogjanak össze a termelési és egyéb költségek csökkentése, illetve a külföldi befektetések ösztönzése érdekében, mint amilyen például egy-egy sertéstelep vagy konzervgyár lehet, szeretnénk helyi piacot, felhasználási-feldolgozási lehetőségeket teremteni számukra.

- A régió egyik sajátossága a jelentős szőlőtermesztés és bortermelés. Lehet ez húzóágazata a vidéknek?

- Valóban, húzóágazat a szőlő, a bor és a kapcsolódó idegenforgalom. Ennek azonban még a szinten tartása is komoly befektetéseket igényel, nemhogy a fejlesztése, hiszen köztudott, hogy milyen pusztításokat vitt véghez a szovjetrendszer, s a megmaradt kárpátaljai szőlőültetvények egy jelentős része is elöregedett mára. Szerencsére azért rendelkezésünkre állnak megyei források az újabb telepítések támogatására - idén több mint 600 ezer hrivnya -, a mi feladatunk pedig az lehet e tekintetben, hogy szervezéssel, befektetők felkutatásával járuljunk hozzá a gazdaságok, az ágazat életben tartásához.

kv