Élménybeszámoló a XIV. Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozóról
A játék a gyerek közege
A Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola a beregszászi járás egyik legnagyobb magyar tannyelvű iskolája, sok jó képességű növendéke van, akik minden téren szeretik megmutatni tehetségüket. Nemrég vettek részt Debrecenben egy gyermekszínjátszó találkozón, erről mesél nekünk a Talentum stúdió vezetője, Bíró Irma tanárnő.
Régen is foglalkoztunk színjátszással, mesemondással, szavalással és hasonló dolgokkal. Tavalyelőtt jött az ötlet, hogy akkor ezt tegyük egy stúdió keretein belül. Így alakult meg a Talentum stúdió. Azóta több sikert elkönyvelhetünk már, mert a gyerekek lelkesek, és sokat dolgozunk. A betlehemes csoportunk különdíjas lett a megyei vetélkedőn, melyet a KMKSZ rendezett. Tavaly a színjátszók már elnyertek egy megosztott első helyet a nagymuzsalyi csapattal, melynek díja egy lakiteleki (Magyarország) utazás volt. Akkor nem sikerült kijutnunk, mert nem volt útlevelünk, de ez nem szegte a kedvünket, így az év folyamán több kisebb darabot készítettünk, például Az aranyszőrű bárány cíművel megnyertük a helyi Ki Mit Tud?-ot. Ez a gyerekeket még jobban inspirálta, rájöttek, hogy ezt érdemes csinálni. A stúdiónak jelenleg 31 tagja van, a találkozóra most 18 gyerek utazhatott, ők játszottak a fesztiváldarabban. A Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozó immár 14. alkalommal került megrendezésre, most 25 csoport volt itt, három külföldi és 22 magyarországi. A találkozó három napja alatt a gyerekek igazi kis művészekké váltak. Délelőtt és délután léptünk fel, este pedig, a konferencián "kiveséztük" egymást. Zsűritagok, jelenlévő kritikusok, illetékesek, szakértők mutattak rá a hibáinkra, illetve dicsértek meg egy-egy jó mozzanatot. Így szakmailag is fejlődtünk. A mi csapatunk szombaton délben lépett a színpadra. Tatai Sándor Kinizsi című darabját adtuk elő, amely nemcsak a történelemmel kapcsolatos, hanem egy kicsit mese is. A kellékeket, díszleteket a gyerekek remek ötletei alapján készítettük el, és a szülők is segítettek. A stúdióban a gyerekek munkája a jelmeztervezés is.
Este Debrecen főterén, a Kossuth téren szabadtéri előadásokra került sor. Volt gólyalábas felvonulás; az ünnepi menetben minden csapat részt vett, énekeltünk, táncoltunk, és nagyon élvezték a gyerekek azt is, hogy ott vonulhatnak a tömegben Mezővárit kiabálva.
Mindenképpen elmondható, hogy meghatározó élmény volt számunkra ez az esemény, különösen érvényes ez a gyerekekre. Reméljük, hogy a mi előadásunk is tetszett mindenkinek. A tapasztalat mellett barátokat is szereztünk, a gyerekek megismerkedhettek külföldiekkel, gazdagodhattak az ő kultúrájuk által. Azt szeretném, hogy Kárpátalján minél több ilyen színjátszó csoport alakuljon, és ők is eljussanak sok hasonló rendezvényre. A sikerek lelkesítenek, ösztönöznek. A mai rohanó világban, ahol a gyerekek már nem is olvasnak, csak tévéznek, szükség van arra, hogy egy közösségben együtt dolgozhassanak, együtt legyenek, együtt arathassanak sikereket, és ha ezt mi, pedagógusok a stúdió keretén belül meg tudjuk oldani, az csak hasznos és eredményes lehet mindenki számára.
Itt szeretném megköszönni támogatóinknak, a KMKSZ-nek és a KMPSZ-nek, hogy utazásunkat támogatták.
Sz. Z.
