Kulturális eurorégió létrehozását kezdeményezi Debrecen

Június 17-én nagyszabású konferenciára került sor Debrecenben, ahol a kelet-magyarországi régió településeinek vezetői mellett részt vett az erdélyi Partium, Kelet-Szlovákia és Kárpátalja több polgármestere is. Lapunk is meghívást kapott a rangos eseményre, melyről az alábbiakban számolunk be.

Azoknak a településeknek a vezetői, amelyek a Debreceni Református Kollégium egykori partikularendszere révén szorosan kötődtek Debrecenhez, most ismét összesereglettek a cívis városban, ahol a vendéglátók határokon átnyúló kulturális régió létrehozását kezdeményezték, amely összekapcsolná a ma négy ország területén lévő, de egykor egységes és többé-kevésbé Debrecen kulturális hatásköréhez tartozó vidékeket. Európában működik már hasonló kulturális eurorégió Trieszt központtal, ott ez a regionális összefogás számtalan kölcsönös előnnyel járt minden bekapcsolódó számára. A konferencián részt vett több kárpátaljai település polgármestere is, akik aláírtak egy zárónyilatkozatot, amelyben csatlakoztak a Debrecen város által kezdeményezett kulturális eurorégió létrehozására hivatott Városok, Falvak Szövetsége egyesülethez. A szervezők továbbra is várják a települések és a kárpátaljai egyházak csatlakozását. Jelenleg már három nagyváros: Nagyvárad, Zilah és Ungvár is jelezte együttműködési szándékát.

Mint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere elmondta, a szövetség létrehozásának kettős célja van: "Az egyik cél az Európai Unió Kulturális Fővárosa pályázathoz kapcsolódik. Ennek a lényege az, hogy Debrecen nem önmagában szeretné ezt a címet viselni, illetve az ezzel a címmel járó feladatokat megoldani, hanem az őt körülvevő térséggel közösen, ahol zömmel magyarlakta vagy jelentős magyar kisebbséggel rendelkező települések tudnák az EU figyelmét felkeltve szervezni, segíteni a kulturális és egyéb eseményeket a régióban, hogy ne csak Debrecenre, hanem az egész térségre terjedjen ki ennek az esetleges pályázati győzelemnek a pozitív hatása."

Az Európai Unióban egyébként 1983-tól minden évben kijelölnek egy várost, melynek rendezvényein keresztül alaposabban meg lehet ismerni egy régiót, sőt egy egész országot is. Idén az írországi Cork tölti be ezt a szerepet. Arról, hogy 2010-ben melyik magyar város mutathatja meg magát, egy tíztagú magyarországi szakmai zsűri dönt, a 2005. augusztus 17-ig beadandó pályázatok alapján. Jelenleg 7 magyar város van versenyben a címért: Debrecen mellett Budapest, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron. Hogy melyikük kapja meg az EU legnagyobb költségvetésű kulturális programjának megszervezési jogát, azt idén október 23-án hirdetik ki.

Másik okként a polgármester azt emelte ki, hogy az Európai Unióban ismeretes a kulturális régió fogalma is, ami egy nagyon speciális regionális szerveződés az Unión belül. Megszervezésének előnye a térség települései számára az, hogy közvetlenül tudnak pályázni olyan fejlesztésekre, amelyek a hagyományos, az EU belső területein kialakult statisztikai, földrajzi régiók számára már nyitottak. Az EU a kulturális régiók szervezésének lehetőségét nyitva hagyja és támogatja, ami pluszlehetőséget jelent a magyarországi térségnek, de például kulturális célokra uniós forrásokhoz juthat ezáltal az integrációból tartósan kimaradó kárpátaljai térség is.

Kósa Lajos hangsúlyozta: Debrecen szeretne a kovásza lenni egy ilyen regionális együttműködésnek, de természetesen nem törekszenek kizárólagosságra.

A konferencián a kezdeményezéshez csatlakozó kb. 150 polgármester mellett számos közismert személyiség is részt vett, többek között Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Felszólalásában elmondta, hogy történelmi előzményeit tekintve a Debrecent körülvevő Partium nevű térség és a hozzá szorosan kötődő tájegységekből álló terület eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyeket az EU egy kialakítandó kulturális régióval szemben támaszt. Elmondta továbbá, hogy ha Magyarország ebben sikeres lesz és az élen jár, az a tágabb térségnek is előnyös lehet. A konferencia résztvevői előtt felszólalt Tőkés László Király-hágó melléki és Bölcskei Gusztáv debreceni református püspök is, valamint a Debreceni Egyetem, a Debreceni Református Kollégium és a Nagyváradi Sapientia Egyetem tanárai, akik különböző szempontok alapján ecsetelték a szerveződés által nyújtott integrációs lehetőségek előnyeit a négy országból összesereglett települési vezetők előtt.

Badó Zsolt