Szeptember 21. - Máté napja

Máté apostolra emlékezünk szeptembernek ezen a napján, melyhez hiedelmek sokasága kötődik. Sok vidéken ezen a napon kezdték vetni az őszi búzát, amit a vetés előtt több helyen meg is szenteltek. A búzavetést férfiak végezték, akik szinte szótlanul dolgoztak, s a munka végeztével magasra dobták a vetőabroszt, hogy akkorára nőjön a gabona. Más helyeken viszont Máté napjáról éppen ellenkezőleg vélekedtek az emberek. Ők ezen a napon nem vetettek, mert úgy vélték, hogy polyvás lesz a gabona, ha ekkor kerül a földbe. A tilalmat Máté egész hetében betartották, és ezt a néhány napot "pelyvahétnek" nevezték. Nem szántottak, mert a hiedelem szerint a földet felveri a gaz, ha ezen a napon szántják. Megfigyelések alapján e naptól a méhek nem repülnek ki többé, hanem a kaptárban maradnak.

Máté napját a szőlősgazdák, borászok is figyelemmel kísérték. Úgy vélték, ha ezen a napon derűs az idő, akkor jó bortermésre számíthatnak. Tiszta idő esetén a szőlősgazdák egymást felkeresve vigadoztak. Ezt a hiedelmet többen is megemlítik írásaikban. Pl. Veszelszki Antal 1799-ben kiadott Száz esztendős kalendáriomában, amit a falusi majoros gazdáknak ajánlva adott ki az év 12 hónapjának kalendáriumi szokásairól és tanácsaival, azt írta Rövid paraszt praktikaként: "Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják."

F. Zs.