A "nagyságos fejedelem" európai emlékhelyei
"Felszakadtak a híres magyar nemzet sebei" - olvasható a II. Rákóczi Ferenc által 1703-ban kibocsátott brezáni pátensben. A fejedelem ekkor döntött úgy, hogy az elégedetlenek élére áll, akik megelégelték a Habsburgok zsarnokságát. A szabadságharc selyemzászlóinak felirata a harc célját így jelölte meg: Cum Deo pro Patria et Libertate (Istennel a hazáért és a szabadságért). Vidékünk bővelkedik a Rákóczi-szabadságharc emlékhelyeiben, de vajon ismerjük-e kellőképen a fejedelem ifjúkorát, tudjuk-e merre vetette a sors és a Habsburgok kénye-kedve, miután édesanyja, Zrínyi Ilona, hosszú ellenállás után 1688-ban kénytelen volt feladni a munkácsi várat? S az időben nagyot ugorva, a szabadságharc bukása után, nyomon tudjuk-e követni a fejedelem európai diplomáciai útjait és bujdosását?
Rendhagyó módon bővíthetjük ezen időszakokról történelmi ismereteinket, ha megtekintjük a Rákóczi- és kuruc emlékhelyek Európában című fotódokumentációs kiállítást a II. Rákóczi Ferenc Főiskola Esztergom termében. A fotók segítségével bejárhatjuk azt a kalandos, fordulatokban gazdag életutat, melyet Rákóczi mondhatott magáénak. A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület tagjai 2003-ban végigjárták a "nagyságos fejedelem" európai emlékhelyeit, s az általuk készített fotók bennünket is végigvezetnek ezen a küzdelmes életúton.
A fotók elkalauzolnak Borsiba, ahol 1676. március 27-én megszületett a "nagyságos fejedelem", Munkácsra, ahol a vitézi oskola küzdelmes éveit élte végig a gyermek Rákóczi. A vár feladása után Zrínyi Ilonát gyermekeivel együtt Bécsbe, az orsolyita apácák kolostorába vitték. Később a család szétszakítása után a tizenkét éves Ferenc a csehországi Neuhaus jezsuita kollégiumába került, ahol elvégezte középiskolai tanulmányait. A záróvizsgák után Prága felé vette útját, itt a Károly Egyetemen filozófiát, természettudományokat és politikát tanult. A tárlat bemutatja azt az itáliai zarándokutat is, melyet ifjúkorában járt be II. Rákóczi Ferenc. A "Borsheim bárója" álnéven utazó ifjú tíz hónapot töltött olasz területen, utazása során többek között érintette Velencét, Ferrarát, Bolognát, Firenzét, Torinót és Milánót. Rákóczi Rómába is ellátogatott, ahol nagy megtiszteltetés érte: fogadta XII. Ince pápa, akitől egy ereklyét kapott ajándékba. A fejedelem életének fontos állomása volt a kölni dómban megszentelt házasságkötés Sarolta-Amália hercegnővel.
A szabadságharc előtti viszontagságos éveket is végigkövethetjük a képeken. 1701-ben összeesküvés vádjával a bécsújhelyi börtönbe vetették, ahonnan csak álruhába öltözve szabadulhatott. Lengyelországba szökött, 1701 decemberében érkezett Varsóba. A magyarországi bujdosók követei 1703-ban már Brezan várában találják, ekkor áll a szabadságharc élére. A következő években vidékünknek kulcsfontosságú szerep jut, innen irányítja a fejedelem a szabadságért vívott harcokat. Az utókor tisztelete a fejedelem és kora iránt számos emlékhely megjelölésével is kifejezésre jutott Kárpátalján. Ezek sorát mutatja be Csatáry György Rákóczi-emlékek és -emlékhelyek Kárpátalján című kötete.
A szatmári békekötés és a majtényi fegyverletétel után Rákóczi még látott lehetőséget a szabadságharc folytatására, így európai diplomáciai útra indult. Inkognitóban utazott, "Sáros grófja" néven szállt hajóra a lengyel partoknál. Anglia érintésével 1713-ban lépett francia földre, ahol rajongással fogadták. A francia politikában azonban csalódnia kellett, a spanyol örökösödési háborút lezáró béketárgyalásokon nem került elő a magyar szabadság ügye.1715 után Rákóczi a Párizs közeli Grosbois kolostorába vonult vissza. 1717-ben újabb reménysugár csillant fel a bujdosó fejedelem előtt. A Török Birodalom háborúba keveredett Ausztriával, így szövetségesként tűnt fel Rákóczi előtt. Törökországba érkezése után azonban reményei ismét szertefoszlottak. Élete utolsó éveit hűséges kíséretének néhány tagjával a Márvány-tenger partján, Rodostóban élte le.
A Rákóczi-kiállítás anyagai emlékezetes élményt jelenthetnek minden látogatónak. Felemelő érzés látni a kárpátaljai emlékhelyeket egy olyan életút állomásaiként, amely Európa legnagyobb birodalmain ível át.
Kopin Katalin
