Posztszovjet gazdagok

2006. január 13., 09:00 , 261. szám

Elfújta a szél című híres regényében fejtegeti Margaret Mithcell, hogy nagy vagyonra egy ország megalakulásakor vagy összeomlásakor lehet szert tenni. Egy állam alakulásakor ez a folyamat meglehetősen lassú, míg az összeomláskor gyorsan megy végbe. Mindazok, akikről az alábbiakban szó lesz, a Szovjetunió összeomlásakor alapozták meg vagyonukat, s később a birodalom romjain létrejött államok leggazdagabb embereivé váltak.

Fatah Sodijev, akit nem minden irónia nélkül a kazah demokrácia atyjaként is emleget a sajtó, 52 éves, vagyonát egymilliárd dollárra becsülik. Kazahsztán leggazdagabb embere, számos posztszovjet milliárdoshoz hasonlóan, Londonban telepedett meg. Az üzbég születésű üzletember újságíróként kezdte pályáját, majd a posztszovjet vadkapitalizmus idején belevágott a kohászatba és az olajüzletbe.

Gagik Carukjan 49 éves parlamenti képviselőt, a nemzeti olimpiai bizottság elnökét tekintik Örményország leggazdagabb emberének, bár vagyonának nagysága, akárcsak üzleti konkurenseinek jövedelme is, ismeretlen. Tény azonban, hogy az az ember, akinek tulajdonában van számos gyár, üzlet és egy benzinkúthálózat mellett a híres Ararat konyakot előállító gyár is, nem panaszkodhat a szegénységre.

Badri Patarkacisvili vagyona szintén ismeretlen. Az 52 éves, leggazdagabbnak tartott grúz befektető és médiamágnás lehetőségeiről azonban sok mindent elárul, hogy részt kíván venni az ország telekommunikációs vállalatainak készülő privatizációjában, s mintegy 1 milliárd dollárt szándékszik befektetni Grúzia új tengeri olajtermináljának felépítésébe.

Rinat Ahmetovot tekintik továbbra is Ukrajna leggazdagabb emberének. Az SCM tulajdonosának vagyonát tavaly a mértékadó Forbes magazin 2,4 milliárd dollárra becsülte, ám elhangzottak más számok is. Kétségtelen, hogy a korábban Ahmetov tulajdonát képező Krivorizssztal vállalat tavalyi reprivatizációja miatt nehéz meghatározni, mekkora is pillanatnyilag a 39 éves vállalkozó vagyona.

Kajmaleddin Gejdarov számít a leggazdagabb embernek Azerbajdzsánban. Az állami vámbizottság 61 éves elnökének vagyona ugyancsak ismeretlen. Gejdarov tábornok feltörését az Alijev klán hatalomra kerülésével hozzák összefüggésbe. Az addig átlagosnak mondható vállalkozó ezek után gyorsan otthagyta az üzletet, s az államapparátusban helyezkedett el. Az ellenzéki sajtó szerint Gejdarov számottevő részesedéssel rendelkezik több hazai vállalatban, s tőkéjének egy jelentős részét külföldön fektette be. Érdekeltségekkel rendelkezik Dubaiban, Üzbegisztánban, Cipruson és Törökországban is.

Gafur Rahimov, az egykori bokszoló ma az Ázsiai Olimpiai Tanács és a Nemzetközi Amatőr Bokszszövetség alelnöke, ám a média révén legalább ennyire ismert világszerte üzbég mágnásként is. Megítélése ugyanakkor legalábbis nem egyértelmű. A nyugati sajtó az FBI-ra hivatkozva nemegyszer a szervezett bűnözéssel hozta összefüggésbe a ma 54 éves vállalkozót, míg hazájában elsősorban rendkívül bőkezű adakozóként emlegetik. Népszerűségének mélypontja volt, amikor a külföldi cikkek hatására 2000-ben hazája olimpiai bizottságának képviselőjeként sem lehetett ott a sydneyi olimpián.

Viktor Uszpaszkih orosz létére lett Litvánia leggazdagabb embere; vagyonát 160 millió dollárra becsülik. A 46 éves parlamenti képviselő ezenkívül rendelkezik egy másik, nem kevésbé értékes tőkével is: az általa vezetett litván Munkapárt 29 százalékos támogatottsággal rendelkezik a parlamentben.

Taskul Kerekszizov 57 éves parlamenti képviselő számít a legmódosabbnak Kirgíziában. Pályáját - akárcsak nem egy kortársáét - sajtóhírek szerint nagyban meghatározták jó kapcsolatai a hatalommal. A vállalkozóról egyébként azt tartják, hogy kiváló érzékkel mindig ott van, ahol a pénz, az pedig közismerten mindenekelőtt az állami megrendelésekben és projektekben található meg.

Roman Abramovics orosz üzletember a maga 13,3 milliárd dolláros vagyonával ugyancsak kiemelkedik ebből a mezőnyből. Oroszország leggazdagabb embere, aki hivatalosan Csukcsföld kormányzója, valójában azonban a világ másik végén, Londonban lakik, még mindig csupán 39 éves. Vagyonát és befolyását kortársaihoz hasonlóan a rendszerváltás zavaros éveiben szerezte az angol Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa, máig megőrizni pedig valószínűleg azért volt képes, mert élvezi Vlagyimir Putyin orosz elnök feltétlen bizalmát.

Oleg Voronyint, a Fincombanc felügyelő bizottságának elnökét vörös bankárként emlegetik Moldovában az országban hatalmon lévő kommunista párttal ápolt kapcsolatai miatt. A 43 éves üzletember vagyonának nagysága ismeretlen, ám vállalkozói tehetségét igazolja, hogy - sajtóhírek szerint - a 90-es évek közepén, amikor éppen cukorfeldolgozással foglalkozott, Moldova egy ideig több cukrot exportált Romániába, mint amennyit megtermelt.

Szaparmurat Nyijazov a leggazdagabb Türkmenisztánban. Valójában senki sem tudja, mekkora lehet az államfő vagyona, akit még 1985-ben neveztek ki a köztársasági kommunista párt élére, s aki azóta is megtartotta hatalmát az időközben függetlenné vált, s nyersanyagkészletei miatt gazdaságilag prosperáló ázsiai országban. (Korreszpondent/podrobnosti.ua/Kárpátalja)