Nemzetközi konferencia az európai autonómiamodellekről

Regionális önkormányzatok az európai stabilitás és jólét szolgálatában címmel a Magyar Tudományos Akadémia és a Duna Televízió szervezésében nagyszabású nemzetközi konferenciára került sor Budapesten. Vizi E. Szilveszter nyitóbeszédében kifejtette, hogy az "egységben, egyes területen élő nemzeti kisebbségeknek joguk van olyan területi autonómiát élvezni, amely segítségével ők a saját életüket megszervezik". Cselényi László, az új, "Autonómia" csatornát indító Duna TV elnöke kifejtette, hogy ideje számon kérni a művelt Nyugattól, hogy akarja-e a közép-kelet-európai kisebbségek autonómiáját, és hajlandó-e ezen törekvésekért valamit tenni.

Európában számos nemzetiségi autonómia létezik. A finnországi svédek, illetve az Aland-szigetek autonómiája kialakulásának történetéről, működésük tapasztalatairól számoltak be dr. Titty Ishookana-Asunma és Elisabeth Naucler, a dél-tiroli német Cristoph Pan az olaszországi autonómia gazdasági tapasztalatait elemezte, míg Ignani Guardino I Cambo az új katalán alkotmány tervezetét és elfogadásának esélyeit elemezte. Az Európa "boldogabb" felében működő autonómiák lakóinak előadásából kiderült, hogy a nemzetiségeknek hosszú harcot kellett vívniuk, hogy kikényszerítsék a megegyezést a többségi állammal a hatalom megosztásáról, s jelenleg is folyik az intézmények fejlesztése, az autonómia jogköreinek bővítése. A nemzetiségek territoriális önkormányzatainak kialakításával sikerült stabil viszonyokat teremteni, ami lehetővé tette e vidékek számára a gyors gazdasági fejlődést.

A létező autonómiák ellenére az Európai Uniónak nincs egységes politikája a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, s emiatt nincsenek ebben a kérdéskörben egységes elvárások sem a csatlakozni kívánó országok vonatkozásában. Az európai önkormányzatiság gyakorlatáról dr. Kovács Péter, illetve Michael Ebner dél-tiroli politikus tartott előadást.

A csatlakozásra váró Románia törvényhozásában jelenleg folyik a rendkívül éles vita az autonómiáról. Az erdélyi magyarság kilátásairól vitázott Varga Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője, Tőkés László püspök, valamint Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. Az RMDSZ véleménye szerint az autonómiatörvény román parlament általi elfogadása annak ellenére áttörést jelentene, hogy annak korlátozott volta nem mindenben elégíti ki a magyarság igényeit. Tőkés László véleménye szerint egy olyan autonómiatervezetre van szükség, amely megfelel az erdélyi magyarság elvárásainak, s bírja annak támogatását.

Németh Zsolt, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke többek közt kifejtette, hogy az autonómia nem öncél, hanem eszköze a nemzeti közösségek fennmaradásának.

Duray Miklós, az MKP alelnöke kijelentette, hogy a XX. században a kárpát-medencei magyarságtól megtagadták az önrendelkezési jogot. A kommunista rendszer bukása után pedig az amerikai és az európai diplomaták arról igyekeztek meggyőzni a kárpát-medencei magyarság politikai elitjét, hogy ne az autonómiatörekvések mellett szálljanak síkra, hanem épüljenek be az adott államok kormányzati rendszerébe és ott is a minimumot akarják csak. Mindezt azért, hogy a magyar vezetők ellenőrizhetőkké és zsarolhatókká váljanak, és nem azért, hogy a hatalom demokratikus megosztásával segítsenek sorstársaikon.

Korhecz Tamás a létező délvidéki magyar autonómia, a Magyar Nemzeti Tanács működésének első tapasztalatait elemezte.

Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, a kárpátaljai magyarság autonómiatörekvéseinek történetét vázolta, majd kifejtette, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzetben a kárpátaljai magyarság célja a magyar többségű településeket tömörítő Tiszamelléki járás, valamint a magyar oktatási intézményeket irányító önálló magyar tankerület létrehozása. Ezen célok eléréséhez a magyar közösségnek szüksége lenne az anyaország támogatására, amit sajnos jelenleg nem érzékel.

A konferencia tapasztalatait zárszavában Gál Kinga euro-parlamenti képviselő vonta meg.

Sz. G.