Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hazatért

A lelkek egysége a célok beteljesedésének záloga

Február 27-én a KMKSZ szervezésében a munkácsi várban felavatták Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát (Matl Péter alkotása). Az esemény ünnepi szónoka Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke volt.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében Munkácson ünnepélyesen felavatták Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát. Matl Péter szobrászművész alkotása hármas szimbólum: I. Rákóczi Ferenc kardja a múlt dicsőségét, Zrínyi Ilona hős várvédő a jelen küzdelmeit, II. Rákóczi Ferenc ifjúkori alakja a jövő forradalmát jelképezi. Az avatóünnepség díszvendége Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke volt. A fellegvár Lorántffy-bástyáján hétfőn felavatott szobor állítását a KMKSZ kezdeményezte.

Técsőről, Husztról, Viskről, Nagyszőlősről, Beregszászból, Munkácsról, Ungvárról és számos más magyar településről közel ezer érdeklődő zarándokolt a munkácsi várba, akiket a téli hideg és sűrű hóesés sem tudott elrettenteni. A fellegvárban órákon át kitartóan lengtek a magyar nemzeti lobogók. "Történelmi eseménynek vagyunk tanúi: 300 év múltán ma dicsőséggel visszatértek Munkácsra a hős várvédők: Zrínyi Ilona és fia, II. Rákóczi Ferenc" – nyitotta meg az eseményt Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke.

Az emlékmű egyben jelkép, mely a kárpátaljai magyarság esetében azt mutatja, hogy él ez a magyar közösség, őrzi múltját, és meg akar maradni. A megmaradás számunkra nem egyszerű: küzdelmet, helytállást igényel – fogalmazott ünnepi beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.

– Kisebbségbe szorított magyarokként jogunk van saját szempontunkból és aszerint megítélni ukrajnai partnereinket, hogy miként viszonyulnak hozzánk, amikor emlékművet állítunk, főiskolát alapítunk, Tiszamelléki járás és magyar tankerület létrehozásán dolgozunk, amikor rehabilitálást kérünk az 1944-es mártírjainknak. Aszerint megítélnünk az itteni államhatalmat, hogy tiszteli-e a magyarok anyanyelvhasználathoz való jogát. Jogunk van aszerint megítélni a magyarországi magyarokat, hogy elismerik-e az egységes magyar nemzethez való tartozásunkat, vagy annak alapján megítélni egy-egy döntést, hogy leeresztik-e a schengeni vasfüggönyt, vagy továbbra is beengednek az anyaországba. Ez az emlékmű is kétoldalú segítséggel jöhetett létre: Magyarországról támogatták a szobor elkészülését, idehaza pedig nem akadályozták a várban való elhelyezését. Az emlékmű jelzi: "él nemzet e hazán", határokkal elválasztott részei képesek összefogni, ukrán, ruszin szomszédainkkal pedig lehetséges az egymást elismerő, tisztességgel megbecsülő együttélés – hangsúlyozta Kovács Miklós.

Orbán Viktor, a Fidesz–MPSZ elnöke, az esemény főszónoka elsőként Zrínyi Ilonára, a várvédő fejedelemasszonyra emlékezett, aki második férje, a Habsburgokkal hadakozó Thököly Imre ügyéért harcolva 1685-1688 között hősiesen védte a várat a császári csapatoktól. "Zrínyi Ilona nem csak várvédő katonaként, de hitvesként és édesanyaként is helytállt. Hátrahagyva biztonságot, pompát, hideg és nyirkos kőfalak között élt kisgyermekeivel, hogy katonáival ellenálljon egy bőszült sereg meg-megújuló rohamainak. A "miért" kérdésre a hűség a válasz, mely páncélként védte. Élete bizonyítja: a hűség vértezet, mely a testet ugyan nem menti meg, de az élet értelmét, célját igen, hiszen a hitünkhöz, hazánkhoz és családunkhoz való hűség a lelkünket őrzi. A hűség szunnyadó erő, mely átadható és bármikor életre kelthető. Példa erre II. Rákóczi Ferenc hadvezér és államalkotó fejedelem életműve, aki mindvégig megőrizte szívében a magyarsághoz való hűséget"– fogalmazott a szónok.

– II. Rákóczi Ferenc azt szerette volna, ha a nemzet nem tágít a kitűzött céloktól: a függetlenség, az önállóság elérésétől. Hogy e történelmi célok beteljesedhessenek, a fejedelem szavaival élve: előbb meg kell találni a lelkek egységét. Ez az egység, szövetség független kortól–vagyontól, társadalmi rangtól–munkakörtől, vallástól–nemzetiségtől, politikai pártállástól. Éppen ebben rejlik sorsfordító ereje. E szolidaritás ritkán adatott meg nekünk, talán, mert ritkán találtattunk rá méltónak. Sokszor lett rajtunk úrrá a széthúzás, a szétforgácsoló, megkoptató ellenségeskedés. Sosem késő rendezni a rendetlent, helyükre tenni közös dolgainkat. A hazához, a nemzethez, az emberekhez való hűségnek, a mindannyiunkat egybeölelő szolidaritásnak avatunk ma szobrot a magyarság legkeletibb őrhelyén. Hirdesse ez az ünnep, hogy ma is, most is, határon innen és túl, mindennap újra és újra szövetségre kell lépnünk egymással, minden magyarnak, minden magyarral – mondta Orbán Viktor.

Oleg Havasi, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke beszédében kiemelte: a mindenkori ukrán hatalomnak mindent meg kell tennie azért, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségek bizton érezzék: Ukrajna állampolgáraiként van saját történelmük, joguk van őrizni hagyományaikat, nyelvüket, valamint ápolni és fejleszteni kultúrájukat – mondta a kormányzó. Olekszandr Galaj, Munkács alpolgármestere köszönetet mondott a város nevében a szobor alkotójának és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az emlékmű felállításához, mely Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc hősies élete, valamint Munkács vára és a környéken élő népek dicső történelme előtt tiszteleg.

Matl Péter műalkotását Orbán Viktor és Kovács Miklós leplezte le. Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök Isten áldását kérte az emlékműre és mindazokra, akik a jövőben előtte állva emlékeznek majd kitartásra, hűségre, áldozatvállalásra. "Áldja meg az Úristen ezt a szobrot. E két hős ember élete tanúságával bizonyította Istenhez, hazához és a szabadsághoz való hűségét. Mindenki vegyen róluk jó példát" – mondta Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, aki megszentelte a műalkotást.

Az avatóünnepség a Szózat eléneklésével és koszorúzással ért véget.

A felavatott szobor öntését Varga Imre neves karcagi bronzöntő mester végezte. A szoborállítás költségeit az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus támogatta. Ugyancsak az eseményhez kapcsolódik, hogy a Magyar Közszolgálati Televízió sajnálatos módon nem tartotta fontosnak, hogy jelen legyen és tudósítson erről a kiemelkedő jelentőségű, összmagyar történelmi és kulturális eseményről.

Popovics Zsuzsanna