Beregsurányi vasfüggöny

Mint arról előző lapszámunkban beszámoltunk, február 27-én a munkácsi várban felavatták Zírnyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc emlékművét, Matl Péter szobrászművész alkotását. A jeles eseményen Kállósemlyén község (Magyarország) nyugdíjasklubjának tagjai is szerettek volna részt venni, buszukat azonban feltartoztatta a magyar vámhatóság a beregsurányi határállomáson, így a csoport nem juthatott el az ünnepségre.

"Fél éve készültünk erre az útra. Reggel hat órakor indultunk, nyolc körül már a határállomáson voltunk. Arra számítottunk, hogy a délutáni szoboravatás előtt még Munkács városát is megnézzük. A határállomáson a magyar határőr az útleveleket rendben találta, a vámos azonban kifogásolta a szállítóbusz okmányait. Ez mindannyiunkat meglepte, mivel a busz azelőtt nap érkezett haza Zakopanéból, korábban pedig Felvidéken, Lengyelországban is járt. Nem segített sem a kérlelés, sem a keserves sírás, vissza kellett fordulni. A téli, havas időben fölöslegesen utaztunk 150 kilométert. Otthon sorra végignéztük a tévéhíradókat, de egyik sem tudósított a szoboravatásról (a Duna Televízió adását sajnos nem tudjuk fogni)" – mesélte a történeteket Kocsis Jánosné, a Kállósemlyéni Arany Alkony Nyugdíjasklub elnöke.

Az eset kapcsán megkerestük Zsákai Gyulát, a visszafordított busz sofőrjét. "Tőlem azt kérték: igazoljam, hogy részt vehetek nemzetközi forgalomban. Felmutattam egy ún. időszakos, a busz megfelelő műszaki állapotát igazoló engedélyt, ami feljogosít nemzetközi fuvarozásra. A válasz az volt, hogy ez a papír nem hatalmaz fel külföldön való személyszállításra. Ezt azért nem értem, mert idén többször jártam már külföldön (Szlovákia, Lengyelország), és eddig még sehol sem kértek ilyen okmányt. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtak eljutni a nyugdíjasok Munkácsra" – mondta el Zsákai Gyula.

Érdeklődésünkre a Nyírbátori Határőr-igazgatóság illetékese elmondta: határőrizeti szempontból az autóbusz kiléphetett volna az országból, a határőrség mindent rendben talált. A Vám- és Pénzügyőrség Észak-Alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóreferense közölte: a buszt azért fordították vissza, mert nem rendelkezett megfelelő engedélyekkel, ugyanis több engedély szükségeltetik ahhoz, hogy egy személyszállító busz átléphesse az országhatárt – tájékoztatott Kupecz József sajtóreferens.

A Kárpátaljára készülők között volt Matl Ottó, Matl Péter édesapja is. Az órákig tartó hiábavaló ácsorgás után végül gyalog kelt át az országhatáron és autóstoppal jutott el Munkácsra. "A többiek, köztük a feleségem, hazatértek. Sajnáltam őket, mindenki nagyon készült a szoboravatóra. Kárba ment a sok szép virág, a koszorúk. Maga az ünnepség nagyon szép volt, büszke vagyok a fiamra, a munkájára" – nyilatkozta lapunknak Matl Ottó.

Sajnálatos, hogy 2006 februárjában számtalan hivatalos papír és engedély szükségeltetik ahhoz, hogy egy nyugdíjas csoport átléphesse a magyar–ukrán országhatárt és néhány órát Kárpátalján tölthessen. Pedig ma még életbe sem lépett az a bizonyos szigorú schengeni határrendszer. A magyar kormány bizton állítja: mindent megtettek annak érdekében, hogy zavartalan legyen a magyar–magyar kapcsolattartás az anyaország és az immár európai uniós országhatáron túl élő magyarok között. Kárpátalján senkit sem kell győzködni arról, hogy ez hamis állítás, mivel éppen ellenkezőjét tapasztalhatja, aki át akarja lépni az országhatárt. Amikor magyar vámos magyar embert egy történelmi jelentőségű magyar ünnepségre nem enged át, az több mint sajnálatos. Az szomorú, megmagyarázhatatlan és elkeserítő.

De hát a szabály, az szabály. Azonban mégiscsak feltesszük a kérdést: vajon meddig kell még várni arra, hogy a 300 év elteltével jelképesen hazatérő Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc után a határok két oldalán élők is hazamehessenek egymáshoz?

P. Zs.