Merjünk dönteni láncról és kardról

48-as megemlékezések Kárpátalja-szerte

Március 15-én Kárpátalja magyarlakta településein, a magyar iskolákban, közösségekben ünnepi rendezvényekkel, nagygyűlésekkel méltatták, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 158. évfordulóját. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi rendezvényeire Beregszászban és Ungváron került sor.

Beregszászban a hagyományoknak megfelelően Petőfi Sándor egészalakos városközponti szobránál került sor a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség központi ünnepségére.

Ünnepi beszédében Gál Kinga, az Európai Parlament fideszes magyar képviselője a márciusi 12 pont aktualitását emelte ki, hangsúlyozva, hogy a felelős minisztérium követelése ma olyan felelős kormányt kell, hogy jelentsen, amely vállalja az egész nemzetet a Kárpát-medencében és a világban. Kiemelte a szónok a szolidaritást is, ami szerinte ma annyit tesz, hogy minden magyar felelős minden magyarért, hogy a december 5-i népszavazás után is van, kell, hogy legyen összetartozás. A törvény előtti egyenlőség követelményének ma a magyar állampolgárság kérdésének rendezését kell jelentenie, mutatott rá a képviselő, mert ez biztosítja az európai polgárságot, az utazás szabadságát a határon kívül élőknek is. Rámutatott: a magyarság egy része a anyaországgal egyetemben megkapta a csatlakozás lehetőségét az Európai Unióhoz, miáltal fokozódott érdekérvényesítő képessége. A magyar szolidaritásnak hétköznapi tettekre lefordítva arról kell szólnia, hogy segítsünk a kárpátaljai, vajdasági testvéreinknek bekerülni az európai vérkeringésbe – mondotta Gál Kinga.

Március 15-én azt ünnepeljük, hogy 1848-ban az egész magyar nemzet több volt hétköznapi önmagánál, mutatott rá beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, aki a történelem azon különleges pillanatainak fontosságát hangsúlyozta, amilyenné 1848, majd 1956 vált a magyarság számára, amikor választania kellett rabság és szabadság között. Kovács Miklós annak fontosságáról beszélt, hogy az ilyen ritka, a jövő szempontjából azonban rendkívül fontos pillanatokban, a történelmi fordulópontokon a nemzet képes legyen a rablánc helyett a szabadság mellett dönteni. A szónok ezután szomorúan állapította meg, hogy a nemzet szempontjából ugyancsak fontos 2004. december 5-i népszavazás alkalmával az anyaországi magyarság mégsem merte a nemzet számára oly fontos igent választani. Időről időre próbáknak vagyunk kitéve, és ilyenkor helyt kell állni, merni kell választani – mondta végezetül a KMKSZ elnöke, rámutatva, hogy mi itt, Kárpátalján, olyan helyen és időben élünk, hogy amennyiben nem lesz elég hazafi, aki felteszi a költővel a kérdést, rabok legyünk-e vagy szabadok, ha nem lesz elég hazafi, aki a szabadságot választja, akkor ezt a mai sorsfordulót nemzetrészünk nem fogja túlélni.

Ungváron a Petőfi téren, a lánglelkű magyar költő szobránál ünnepelt az Ungvidék magyarsága. A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete nevében Soós Kálmán elnök üdvözölte a vendégeket és a megjelenteket, majd Ferenczy Attila színművész szavalta el a Nemzeti dalt.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő elsőként a jelenlévő kisiskolásokat és fiatalokat üdvözölte. Mint mondta, nagyon fontos, hogy ők is részt vesznek a megemlékezésen. A szónok kiemelte: az 1848-ban bátor döntéseket meghozó hazafiak nélkül ma nem lenne 15 milliós magyarság; március 15-e a magyarság számára a nemzet egységéről, védelméről, önerejéről szól, a tragikus fogyás és szellemi felhígulás irányába ható tendenciák ellenében.

Ünnepi beszédében Kovács Miklós a magyar nemzet jeles dátumának nevezte március 15-ét, olyan történelmi momentumnak, amikor nemzet lett a magyar népből. "A nemzet politikai közösséget jelent, azt, hogy a nép képessé válik saját érdekei megfogalmazására és érvényesítésére. Vegyük komolyan Petőfi Sándor szavait: merjünk dönteni rabságról és szabadságról, láncról és kardról. Merjük kimondani: a nemzet veszélyben van, merjünk választani és cselekedni a mi életünk próbatételei idején – fogalmazott a KMKSZ elnöke.

Mészáros Domonkos ungvári római katolikus plébános kiemelte: "Fontos, hogy egymás szemébe nézzünk ezen a napon, megéljük eleinktől kapott hitünket, megtérve imádkozzunk a hazánkért, nemzetünkért." Március 15-e az igaz magyar emberek ünnepe, akik szeretik a hazájukat, tudnak érte áldozatot hozni – mutatott rá Héder János ungvári református lelkész. Kárpátalján ezt úgy tesszük, hogy megmaradunk magyarnak, imádkozunk népünkért és hűek maradunk 1848 márciusának hagyományaihoz – tette hozzá. Sziklavári Vilmos, a Magyar Köztársaság Ungvári Magyar Főkonzulátusának főkonzula felolvasta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a határon túli magyarokhoz intézett levelét. Köszöntötte a jelenlévőket Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere, Dupka György, a MÉKK elnöke. A Szózat eléneklését követően a vendégek megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát.

Munkács magyarsága a győztes podheringi csatának emléket állító obeliszknél ünnepelte a szabadságharc 158. évfordulóját. A KMKSZ által szervezett ünnepi gyűlésen Popovics Béla helyi tanár, a cserkészszövetség elnöke mondott beszédet, aki hangsúlyozta – a kárpátaljai magyarságot az anyaország II. világháború utáni vezetése gyakorlatilag feláldozta. Majd így folytatta: "A mai balliberális kormánya Magyarországnak gyakorlatilag ugyanezt teszi. Cinikus, kifejezetten nemzetellenes politikát folytat határon innen és túl, felmérhetetlen károkat okozva Magyarország és a Kárpát-medence magyarságának az életében. Sajnos nagyon hamar megtalálták kiszolgálóikat a kisebbségi magyarság köreiben."

A megjelenteket köszöntötte Majnek Antal, római katolikus és Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök, majd a KMKSZ munkácsi nyugdíjasklubja és a helyi egyházak közös énekkara Kossuth-nótákat énekelt. Olekszandr Halaj, Munkács város polgármester-helyettese is méltatta nemzeti ünnepünket. A II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanulói az alkalomhoz illő verseket szavaltak, majd Borus Béla adta elő a Nemzeti dal megzenésített változatát. Az ünnepség koszorúzással és nemzeti imádságunk eléneklésével ért véget. A KMKSZ koszorúját Gulácsy Géza, a Munkácsi Középszintű Szervezet és Gajdos Olga, a Munkácsi Alapszervezet elnöke helyezte el.

Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskola kertjében álló Perényi-szobornál ünnepelt a város magyarsága. Nagy Klára, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és a vendégeket, köztük Viski Jánost, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának vezető konzulját, Milován Sándort, a KMKSZ alelnökét, valamint a történelmi egyházak képviselőit. Viski János konzul az anyaországiak üdvözletét tolmácsolta, majd nemzeti ünnepünk kapcsán elmondta: a magyar népben ekkor győzött az elszántság, hogy szembeszálljon az elnyomással és harcoljon a szabadságáért. Bár később, 1849-ben e harc elbukott, rádöbbentette a magyar nemzetet arra, hogy mindig sikeresen lehet harcolni, ha van bátorságunk és együttesen küzdünk céljainkért. Milován Sándor Petőfi Nemzeti dalának első négy sorát idézte, elmondva: az ünnep üzenete ebben a négy sorban, a "Talpra, magyar..." felhívásban található. Petőfi, ez a zseniális, 27 éves fiatalember már akkor értette, hogy haza, nemzet és Isten nélkül nincs szabadság és egyéni boldogulás. Felismerte, hogy 1848 tavasza az az idő, amikor az európai forradalmak idején összefogással és határozott cselekvéssel a magyar nemzet is kivívhatja a szabadságot és államiságot. Minden embernek, nemzetnek az életében vannak döntési pillanatok, amelyeket vagy felismernek, vagy nem. Petőfi akkor zseniálisan meglátta ezt a pillanatot. Nekünk is fel kell ismernünk az idei március 26-a jelentőségét. Akkor mi is ahhoz foghatót tehetünk, amit március 15-e szimbolizál: elindulhatunk egy új úton, egy szebb jövő felé. De ehhez az szükséges, hogy összefogva és megértve a helyzet sorsdöntő voltát, merjük vállalni a választás felelősségét.

A megemlékezés a Perényi Középiskola diákjainak irodalmi összeállításával és koszorúzással zárult.

H.K., P. Zs., B. Zs., F. Zs.