Kölcsey Esték

Számos érdekes téma került terítékre a közelmúltban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos-ismeretterjesztő előadás-sorozatának keretében.

Kettős évforduló apropóján került sor a Mit kutat a Hodinka Antal Intézet? című előadásra: öt éve működik a a tudományos kutatóműhely a Rákóczi-főiskola bázisán, illetve névadója, a neves nyelvész, történész idén hatvan éve hunyt el.

A Hodinka Antal Intézet a főiskola Limes Társadalomkutató Intézetéből vált ki 2001-ben; tevékenységi köre a szociolingvisztika, magyarul társas nyelvészet tárgykörébe sorolható. Az intézet tagjai által folytatott kutatómunka megpróbál rávilágítani a kárpátaljai magyarság nyelvi, nyelvpolitikai helyzetére, valamint a közösség javára tenni azáltal, hogy nyelvészei részt vesznek olyan szótárak szerkesztésében, melyek mindenki számára hasznosíthatók - mondta bevezetőként dr. Csernicskó István, a KMF rektorhelyettese, a Hodinka Intézet vezetője.

A nyelvészeti műhely korábbi és aktuális kutatásairól, kiadványairól, konferenciaszervező munkájáról, tudományos kapcsolatairól Márku Anita és Hires Kornélia fiatal kutatók tartottak előadást. Az intézet szorosan együttműködik testvérintézményeivel és a határon túli magyar régiókban működő kutatóhelyekkel, a főiskola Lehoczky Tivadar Intézetével és tanszékeivel; együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, illetve Nyelvtudományi Intézetével. Támogatói elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia és a KMF. Jelenleg három nagyszabású közös kutatásban is részt vesznek. Az egyik ilyen a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpusz (szövegtár) munkálatai.

Az intézet kutatóinak további munkája a határon túli magyar nyelvváltozatok leírása, aminek első kézzelfogható eredménye, hogy a Magyar értelmező kéziszótár 2003-ban megjelent második, átdolgozott kiadásába már kárpátaljai magyar szavak és szójelentések is bekerültek. Elkészült továbbá a Word szövegszerkesztő program magyar helyesírás-ellenőrzőjéhez is a kiegészítés, amely határon túli magyar szavakat, földrajzi és intézményneveket tartalmaz.

A Hodinka Antal Intézet saját kutatási programjának témakörei a nyelvpolitika és nyelvtervezés, nyelvszociológia és színtérvizsgálat, nyelvi kontaktológia, kétnyelvűség-kutatás. Eddig négy saját kiadványuk jelent meg, melyek szerzői, illetve szerkesztői Csernicskó István és Beregszászi Anikó.

A Kölcsey Esték következő előadása Bárány Béla ukrán nyelvű elemzése volt, amelyben a beregszászi főiskola tanára két XX. századi író egy-egy művét mutatta be: Vaszilij Grosszman orosz író Élet és sors című, először 1960-ban megjelent regényét, és a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című művének 2004-ben megjelent orosz nyelvű fordítását (ford. Simon Markish és Hetényi Zsuzsa). A tanár úr lapunknak elárulta: nagy álma, hogy feleségével ukrán nyelvre fordítsa Kertész Imre regényét.

Ugyancsak a már említett előadás-sorozat keretében bizonyította be Vári Fábián László, költő, néprajzkutató, hogy az általa gyűjtött, a magyar nyelvterületen ritkaságnak számító haranglábi Templomkerülő típusába tartozó népballada a ruszin nyelvterületen elterjedt magzatgyilkos lányról szóló népballada-változatoknak a magyar megfelelője, és nincs köze a Vargyas Lajos által a Baranya megyei Mánfán lejegyzett templomkerülő-balladához, amelynek minden bizonnyal Morvaországba nyúlnak vissza a gyökerei.

P. Zs., B. Zs.