Zelei Miklós: A 342-es határkő

Zelei Miklós A 342-es határkő című könyvének bemutatójára megtelt a beregszászi Rákóczi-főiskola filmklubja, ahol maga a szerző mutatta be és dedikálta az elmúlt majd 30 esztendőben született kárpátaljai vonatkozású-tárgyú írásaiból összeállított dokumentumértékű kötetet.

A Budapesten élő szerző újságíróként, szerkesztőként, íróként a hetvenes évek végétől követi nyomon és dokumentálja riportjaival, interjúival, publicisztikáival, majd később az államhatár által kettévágott Szelmenc kálváriáját bemutató dokumentumregényével, A kettézárt faluval is a kárpátaljai magyarság sorsának alakulását. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség gondozásában nemrég megjelent kötetben e tárgykörbe tartozó írásaiból válogatott a szerző, érzékeltetve az egyes anyagok megírásának és megjelenésének körülményeit, azaz bepillantást engedve a korabeli sajtóviszonyokba is, archív fotókkal, korabeli dokumentumokkal téve még értékesebbé a kiadványt. Végül a kötethez mellékelt cd-lemezen meghallgatható néhány a BBC Rádió kárpátaljai és erdélyi vonatkozású korabeli műsorai közül.

Zelei Miklós a kor szerzőinek túlnyomó többségétől eltérő módon ábrázolja a határon túli magyarságot. Átérezve az író felelősségét, szemben halad azzal a divatos és felületes irányzattal, amely a mártíriumban, helytállásban talpig makulátlan nemzetrészeket láttat - hangoztatta a szerzőt és művét, Kárpátalja iránti vonzalmát bemutató ismertetőjében Tóth István. "Az ő alakjai a valóságos világ szereplői: jók és rosszak, jellemesek és jellemtelenek, asszimilánsok és önazonosságukra büszkék s azért áldozatot hozók. E vonások olykor keverednek, tudomásul kell vennünk azonban, hogy ezek az élet valós színei" - tette hozzá a szónok, rámutatva végezetül, hogy A 342-es kilométerkőt szíve szerint a kárpátaljai magyar oktatási intézmények számára ajánlott jegyzetnek minősítené, mert annak "írásaiban szinte minden benne van, amit Kárpátalja történelmével kapcsolatban a szovjet pangástól, a glasznosztyon és a peresztrojkán keresztül, az ukrán függetlenségig és a demokrácia kék-sárga értelmezéséig tudni kell".

A bensőséges hangulatú találkozón megismerkedhettünk a szerző eseményekben és művekben egyaránt igen gazdag pályájával, Zelei Miklós mindazonáltal válaszaival következetesen úgy alakította a beszélgetést, hogy a középpontban mindvégig Kárpátalja, a helyi magyarság múltja és jelene maradjon, annak minden ellentmondásosságával, abszurditásával együtt, egyszóval úgy, ahogyan ő maga és mi is szeretjük ezt a vidéket és népét.

solt