Tündérvár és katakomba

Versmondó verseny Szolyván

2006. május 19., 10:00 , 279. szám

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a szolyvai magyar óvoda és iskola szervezésében május 13-án ötödik alkalommal került megrendezésre a hagyományos tavaszi szavalóverseny. Ugyancsak hagyományosan a református óvoda épületében adtak számot a magyar osztályokban, illetve a vasárnapi iskolai csoportokban tanuló kis- és nagydiákok versszeretetükről, a magyar nyelvhez való ragaszkodásukról. Nem véletlen a helyválasztás, hisz a kezdetektől Plutyinszki Ibolya óvodavezető a lelke, mozgatórugója a szolyvai magyar nyelvű oktatásnak.

Ezek a májusi szavalóversenyek igazi ünnepet jelentenek a gyerekek, pedagógusok, szülők és nagyszülők számára.

A rendezvény alaphangulatát Sepa János 10. osztályos tanuló adta meg, aki Reményik Sándor Az ige című versét szavalta. Szépen, tisztán (bár a jellegzetes szláv akcentussal) hangzottak a sorok: Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, / és áhítattal ejtsétek a szót, / A nyelv ma néktek végső menedéktek, / A nyelv ma tündérvár és katakomba, / Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!

60 gyerek versmondását bírálta el a Pedagógusszövetség munkatársaiból és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola diákjaiból álló zsűri.

A legtöbb pontot Uszatenkó Júlia (1. osztály, felkészítő tanár: Szamburovszki Mária), Cseketa Mária (2. osztály, felkészítő tanár Derceni Irén), Pinzelik Sándor (3.osztály, felkészítő tanár Márton Diána) és Bárány Erzsébet (4.osztály, felkészítő tanár Mitro Henrietta) kapta. A vasárnapi iskolások közül a legjobban Sepa János, Koroszteljov Richárd, Lyahovics Eleonóra és Szadló András szerepelt. (Felkészítő tanáruk Duliskovics Ilona.)

A KMPSZ és a szolyvai magyar óvoda, iskola jóvoltából a közös uzsonna elfogyasztása után nemcsak a helyezettek, hanem mind a 60 szavaló ajándékkal tért haza. A díjakat és ajándékokat a Dorcas AID ajánlotta fel a szavaló gyerekeknek. A Dorcas Szeretetszolgálat jóvoltából az osztályok és az óvodai csoportok közös ajándékot is kaptak: egy-egy díszes dobozkát a közös "kincsek" tárolására.

A folytonosság ígéretét jelenti, hogy a szavalóversenyt három kis óvodás (óvónő: Bazjuk Viktória) nyitotta meg, s a tizedikes nagy fiú: Sepa János zárta. S a folytonosság reményének adhat hangot az a tény is, hogy az óvónő, a magyar osztályok tanítónői (Márton Diána kivételével), valamennyien a beregszászi Rákóczi-főiskolán szerezték diplomájukat, a zsűri munkájában pedig már részt vett két mostani főiskolás...

A magyar nyelv és vers ünnepe közös énekléssel zárult. Egyik népdal a másik után hangzott el, s végül a csengő gyerekhang betöltötte a termet, az udvart, talán egész Szolyvát... "Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít"- énekelték mély átéléssel, a közeledő vakáció csillogásával szemükben.

pm.