Munka külföldön

2006. június 9., 10:00 , 282. szám

Becslések szerint 4-6 millió ukrán állampolgár keresi a maga és családja kenyerét külföldön, s hovatovább felzárkózunk Oroszország, India és Kína mellé a legtöbb illegális munkavállalót "exportáló" országok élmezőnyéhez.

A legtöbb ukrajnai munkavállaló, majd kétmilliónyi, Oroszországban igyekszik boldogulni. Mindenekelőtt az építőiparban dolgoznak, vagy a jól fizető nyersanyag-kitermelő iparban. Becsületük egyre nő a nagytestvérek szemében, akik képzett és megbízható munkaerőnek tartják a nyugati szomszédból érkezőket. Egyéb feltételek azonossága esetén az orosz munkaadók a könnyen beilleszkedő ukrajnai munkavállalót választják a közép-ázsiaival vagy kínaival szemben.

Nyugatra tartó honfitársaink közül a legtöbben Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot és Németországot választják, miután itt a legnagyobb a fogadókészség irántuk. Számukat mintegy 3 millióra becsülik Európában.

Általában 500 dollárért juthat az ember munkához ezekben az országokban. A férfiak a legtöbbször építő- vagy rakodómunkásként helyezkednek el, míg a nők bébiszitterek, takarítónők vagy gondozónők lesznek, a továbbiakban azután minden a szorgalmukon és becsvágyukon múlik. Keresetük általában 500 és 2000 euró között mozog havonta, ami aligha hasonlítható a hazai lehetőségekhez.

A legtöbb esetben a munkavállalónak idővel lehetősége nyílik arra, hogy legalizálja a helyzetét, s hogy megpróbálja "áttelepíteni" a családját is. Ezt az "életpályát" az Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban időről időre meghirdetett "amnesztiák" is elősegítik, ami lehetővé teszi a letelepedést az igyekvők számára.

A harmadik legkedveltebb célpontja az illegális munkavállalóknak az Egyesült Államok és Kanada. Számuk ugyan viszonylag alacsony ezekben az országokban, ám a keresetük lényegesen magasabb, mint Európában. A hagyományos vízummal érkezőknek egy helyi ügyvéd némi ellenszolgáltatás fejében elintézheti, hogy tartózkodási engedélyüket három évre meghosszabbítsák. Ha pedig sikerül jogosítványt szerezniük, mondják, azzal az ember némi túlzással az élete végéig elélhet a szabadság országában. Adódhatnak ugyan problémák, például az egészségügyi ellátás hiányából, ám ezekért kárpótolhat a mintegy 2-3 ezer dolláros havi kereset.

Ami Kárpátalját illeti, magyar és ukrán egyaránt ma is szívesen vállal munkát Oroszországban. Európában az ukrán ajkú lakosság elsődleges célpontja Csehország és Szlovákia, míg a magyaroké természetesen az anyaország. Csehországban idén márciusban indult program az illegális munkavállalók legalizálására, amivel az első hírek alapján a legtöbb honfitársunk élni tud. A lényegesen szegényebb Szlovákiában a hasonló rendezésre egyelőre nincs kilátás.

A magyarországi helyzetet mindenki ismeri. A hírportal.hu adatai szerint Magyarországon 2005-ben 7560 ukrán állampolgár dolgozott munkavállalási engedéllyel. Az országban ténylegesen munkát vállalók számára vonatkozóan azonban még megbízható becslések sem léteznek. Feltételezések szerint a főidénynek számító nyári hónapokban a korábbi években akár 20 ezren is dolgozhattak földijeink közül a "szomszédban", a vízumkényszer bevezetésével azonban számuk lényegesen csökkent. Ugyancsak az illegális munkavállalás lanyhulásának irányába hat, hogy a nyelvismereten kívül immár semmi nem ösztönzi a munkavállalókat arra, hogy Magyarországon próbálkozzanak, hiszen azonos munkáért Nyugat-Európában lényegesen magasabb bérre számíthatnak.

Az ukrajnai munkavállalók nemzetiségére vonatkozóan sem létezik nyilvántartás Magyarországon, csak sejthetjük, hogy körükben enyhe többségben lehetnek a magyarok. A kárpátaljai munkavállalók számának alakulását Magyarországon valószínűleg lényegesen befolyásolja az is, hogy helyzetük legalizálására gyakran kezdeményezik a honosítást.

Odaát nem hivatalosan boldogulni igyekvő földijeink körében egyébként a fizikai munkások vannak túlnyomó többségben, ezen belül is mindenekelőtt az építőmunkások és a mezőgazdasági idénymunkások. Nyaranta egyre nagyobb számban fordulnak elő a kárpátaljaiak a Balaton vidékén is; no, nem üdülni utaznak oda, hanem dolgozni: hírek szerint üzletekben, vendéglátóipari egységekben, szállodákban alkalmazzák őket előszeretettel. (Kárpátalja/podrobnosti.ua)

Amit a külföldi munkavállalásról tudni kell

1. Mik a lehetőségek?

Vannak jól működő, hivatalosan bejegyzett munkaközvetítő irodák, amelyekhez a következő okmányokat kell benyújtani: fénykép, önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány, ajánlás a korábbi munkahelyről. A fiatalok körében népszerű az AU-PAIR nemzetközi program, mely lehetőséget ad arra, hogy egy évig Ausztriában, az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Németországban éljenek ottani családoknál, nyelveket tanuljanak és közben dolgozzanak is.

2. Nem kell bedőlni minden ajánlatnak!

Vaszil Postak, a Megyei Belügyi Főosztály emberkereskedelem-ügyi osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy az utóbbi években több százan váltak az emberkereskedők áldozatává, vagy becsapták őket, és üres zsebbel tértek haza. Sok esetben idehaza is becsapják az ügyfeleket egyes munkaközvetítő irodák, amelyek beszedik az emberektől a pénzt, aztán egyszerűen nyomuk vész. Egyes kijevi cégek pl. magas fizetést, jó munkakörülményeket ígérnek, ám az állítólagos munkaadó valójában nem is létezik. Nagyon fontos ellenőrizni, hogy a munkaközvetítő be van-e jegyezve, rendelkezik-e működési engedéllyel.

3. Mire vigyázzunk?

A külföldön munkát vállalók feltétlenül érdeklődjenek a munkavállalás és adózás szabályairól az adott ország külképviseleténél. Csak akkor írjanak alá szerződést, ha minden részletét ismerik, megértik. A munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell a munkavállaló és a munkáltató személyes adatait és a munkavállalás minden feltételét. Legyenek óvatosak, ha "nem fontos" a nyelvtudás; ha az álláshirdetésben csinos lányokat keresnek "nem erotikus" munkára; ha a jól hangzó hirdetésben csak mobiltelefonszám van megadva, vagy csak jelige. Elutazás előtt feltétlenül adják meg családjuknak a leendő szállásuk címét és a munkáltató adatait. Az útlevél mellett vigyék magukkal annak fénymásolatát. Bajba kerülve hívják a helyi ukrán követséget vagy a rendőrséget.

4. Egy személyes tapasztalat

Egy neve elhallgatását kérő férfi már több éve dolgozik Magyarországon. Bonyolultnak és rendkívül időigényesnek tartja a munkavállalási célú tartózkodási vízum és engedély megszerzését, ami sokszor két hónapig is eltart. A vízum igényléséért 50 euró illetéket kell fizetni, az engedélyért 5 ezer forintot. A kárpátaljaiak főként az építőiparban helyezkednek el. A fiatalember szerint mindenképpen érdemes munkavállalási engedélyért folyamodni, nem éri meg feketén dolgozni, mert ez esetben a munkavállaló ki van téve munkáltatója kénye-kedvének, állandó rendőrségi razziákra számíthat.

B. J.