Olcsó homok, drága elefánt

Üdülés 2006 nyarán (I.)

Hol üdülünk, ha üdülünk egyáltalán, s mennyiért? - ezekre a kérdésekre keressük a választ összeállításunkban, melynek első részében mindenekelőtt a külföldi üdülési lehetőségeket és szokásokat járjuk körül.

Ha üdülési és nyaralási szokásaink és lehetőségeink kerülnek szóba, mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a legtöbben egyáltalán nem nyaralnak, nem utaznak sehová, illetve sokan még szabadságra sem mennek. Egy tavalyi, a Korreszpondent hetilap által közölt felmérés szerint 2005-ben Ukrajnában a megkérdezettek 35,9 százaléka nem volt szabadságon, 5,1 százalékuk pedig valamilyen pótmunkát végzett szabadsága alatt, végül 30,6 százalék otthon töltötte a szabadságát, ügyeit intézte.

Az ország népességének tehát kevesebb, mint 30 százaléka esetében beszélhetünk a szó szoros értelmében vett nyaralásról, beleértve azokat is, akik vidéken, nyaralójukban üdültek (6,9 %), vagy rokonaikhoz, ismerőseikhez utaztak e célból (8,9 %). Ami témánk szempontjából valóban figyelemre méltó: a lakosság 3,7 százaléka üdült Ukrajnában beutalóval, beutaló nélkül pedig 6,8 százalékuk kereste fel valamelyik belföldi üdülőt. Végül a külföldön pihenők csak a megkérdezettek 0,6 százalékát tették ki, habár számuk évről évre jelentősen növekszik, tavaly például 2004-hez viszonyítva 6 százalékkal, s egyes felmérések szerint idén már egymilliónál is többen lesznek.

Elsőként lássuk, mire számíthatnak azok, akik megengedhetik maguknak a külföldi nyaralás luxusát. A kétségtelen favorit Törökország, amely a Nemzeti Turisztikai Szervezet információs központja szerint a nyaralni külföldre utazó ukrán állampolgárok 70 százalékának a célpontja. Törökország felfedezését még az isztambuli bevásárlóturizmussal kezdték honfitársaink a kilencvenes években, később pedig egyre többeket csábított a tengerpart is, ahol télen már heti 200, nyáron pedig 300 dollártól pihenhetünk, ha szerényen is. További vonzereje Törökországnak, hogy nem kell vízumért kuncsorogni, s megbecsülik a posztszovjet térségből érkező turistaáradatot, amelyről tudvalevő, hogy a legtöbb esetben lapos a pénztárcája és nyelveket sem igen beszél. Lehetőség szerint igyekeznek speciális csoportokat, programokat szervezni számukra, hogy napirendjük ne korlátozódjék kizárólag a szálloda, a tengerpart és az étkezde közötti ingázásra.

De nemcsak a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkezőket várja Törökország - nyaranta hetekre Antalya és a többi üdülőváros homokos tengerpartjaira telepszik át az ukrán elit egy jelentős része is, hogy azután például a manapság igen divatos Olaszországban, Szardínia szigetén folytassa a nyaralást.

Egyre népszerűbb úti célok napjainkban Egyiptom, Spanyolország, Tunézia és Görögország is. Igaz, ezek az utak már valamelyest nagyobb ráfordítást igényelnek, egyheti nyaralásért a szerényebb üdülőkben is személyenként mintegy 4-600 eurót számítsunk. Honfitársaink az esetek túlnyomó többségében utazási irodák közvetítésével jutnak el ezekbe az egzotikus országokba, ami mindenekelőtt a vízumszerzés gondjaival indokolható.

Természetesen azoknak, akik megengedhetik maguknak, igazán eredeti és exkluzív ajánlatokkal is szolgálhatnak az utazási irodák, amelyek már rég nem korlátozódnak a korábban olyannyira imádott Nizzára, Párizsra vagy Londonra. Például alig 3-5 ezer dollárért elutazhatunk egy hétre Japánba, éppen akkor, amikor virágoznak a szakurák. Igen népszerűek a háromnapos angliai vagy skóciai golftúrák is potom 1-5 ezer dollárért. Vadászhatunk Dél-Afrikában 5-10 ezer dollár közötti áron: lőhetünk a befizetett "csomagban" szereplő egy-egy elefántra, bölényre, orrszarvúra, leopárdra és oroszlánra. Ezeket a megsebesített állatokat később "meggyógyítják". Amennyiben valóban el szeretnénk ejteni az állatokat, az már többe, mintegy 20 ezer dollárba kerül, ez a "szolgáltatás" mégis sokkal népszerűbb az utazók körében az előbbinél. Egészen exkluzív és szélsőséges példaként említhetjük a Maldív-szigeteki The Rania Experience elnevezésű üdülőt, mely az aprócska indiai-óceáni szigetek egyikén található. Egyetlen éjszaka ebben a parányi tengeri paradicsomban 9500 dollárba kerül...

Új jelenség az utazási piacon, hogy egyre népszerűbbé válnak az egykor a szocialista táborhoz tartozó országok üdülői, mindenekelőtt Horvátország, Montenegró és Bulgária tengerpartjai. Egyheti üdülés általában fejenként 3-500 dollárba kerül ezekben az országokban, ami azonban nagyon sok ukrán turista szerint csak első pillantásra tűnik soknak. Vannak, akik egyenesen úgy tartják, hogy például a szomszédos Bulgáriában az árak ma már nem vagy alig magasabbak, mint a legnépszerűbb belföldi üdülőhelynek számító Krímen, miközben az infrastruktúra lényegesen fejlettebb, a kiszolgálás pedig kedvesebb, mint a hazai. Tovább növeli e balkáni országok vonzerejét a viszonylagos közelség, hiszen az útiköltség ugyancsak megdrágíthatja adott esetben a nyaralást. (Folytatása következik.)