Filmek Kárpátaljáról

2006. július 28., 10:00 , 289. szám

Nagy öröm mindannyiunk számára, ha kárpátaljai televíziós műsorvezetőket pillantunk meg a képernyőn. Az utóbbi időben egyre gyakrabban látható az MTV-n egy ungvári magyar televíziós, Debreceni Mihály, aki szemléletesen tudja bemutatni a kárpátaljai magyarság életét, problémáit, karizmatikus alakjait az anyaországi tévénézőknek. Most szabadságát családja körében Csapon tölti, ahol munkájáról beszélgettünk.

- Hogyan lett televíziós?

- Teljesen véletlenül. 1990-ben behívtak az Ungvári Televízió magyar szerkesztőségébe, hogy számoljak be egy Erdélyben tett 10 napos körútról. Kiderült, hogy Kulin Zoltánék akkor már tesztelték, hogyan viselkedek a kamera előtt. Új munkatársra volt szükségük és megpróbáltak odacsalogatni.

1980-ban végeztem az Ungvári Állami Egyetemen magyar szakon, 1984-ig a tankönyvkiadóban dolgoztam, azután a Kárpáti Kiadóban mint szerkesztő, egészen 1991. január 14-ig, amikor beléptem az ungvári magyar TV-hez.

A lehető legjobb időszakban kerültem oda. Egy fél éven belül összeomlott a szovjet birodalom. Olyan szabad volt akkor a légkör, hogy mindent megcsinálhattunk, amihez csak kedvünk volt. Például volt élő betelefonálós műsorunk is, amire azóta sem volt példa az ungvári televízióban. Dolgoztunk a Magyar Rádiónak, a Határok nélkül című műsornak. 1993-tól a Duna Televízió is átvett tőlünk anyagokat, de akkortájt megalakult a Magyar Televízióban is a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó szerkesztőség, ahová aztán folyamatosan küldtünk anyagot. Így az ungvári TV magyar szerkesztősége egy regionális stúdióból igazi tudósítói központtá vált, ráadásul mi Kulin Zoltánnal és Koczák Szilviával 1995-től már műsorokat vezetni is jártunk Budapestre.

- Melyek a legmaradandóbb emlékei az ungvári TV-s időkből?

- 1996-ban a vereckei honfoglalási emlékmű körüli hercehurca zajlott. Minket nem engedtek fel az emlékműhöz, de odamerészkedtünk Lemberg felől, éjszaka, és csináltunk belőle egy a helyzetet jól bemutató filmet a Magyar Televíziónak. Ezért aztán a helyi vezetők le akarták építeni a magyar szerkesztőséget. Az ügy egészen odáig jutott, hogy Göncz Árpád és Leonyid Kucsma köztársasági elnökök találkozásukkor erről is beszéltek, aminek következtében megmenekültünk.

1998-ban aztán jött az árvíz. Operatőrünk, Vlagyimir Litvinov, kicsempészte a kamerát a TV-ből és három napon át forgattunk a katasztrófa sújtotta helyszíneken. Természetesen a régi beidegződéseknek megfelelően az Ungvári TV munkatársainak - az ukrán szerkesztőségeket is beleértve - megtiltották, hogy az árvízről tudósítsanak. Mi ezzel nem törődtünk, Orosz Ildikó volt a "sofőrünk", aki faluról falura vitt a saját kocsiján. Egy átdolgozott hétvége után bemutattunk egy 20 perces anyagot az árvízről az Ungvári TV-ben. Később is jártunk oda forgatni, ebből 1999-ben csináltunk az ismert magyarországi dokumentumfilmes Gulyás Jánossal egy, az árvizet bemutató másfél órás dokumentumfilmet Ennek a falunak élnie kell címmel.

Összegezve el kell mondanom, hogy nagyon jó iskola az Ungvári Televízió, és én nem úgy mentem el, hogy soha nem jövök haza.

- Hogyan lett az MTV Határon Túli Műsorok Szerkesztőségének belső munkatársa?

- 1999 elején hívtak Budapestre a Kézfogás magazin állandó műsorvezetőjének. Kezdetben maradtam az Ungvári TV-nél, csak kéthetente utaztam az MTV-be. Aztán 2001-ben beindult a Kárpáti krónika című műsor, akkor lettem az MTV belső munkatársa. Azóta az MTV összes műsorát vezettem, ami a határon túli magyarokról szólt, kivéve a Kárpáti krónikát, amelynek szerkesztője voltam. Szeptembertől folytatódik a Sírjaik hol domborulnak? című műsorom, amelyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve a Hadisírgondozó Iroda munkatársainak bevonásával készül és a II. világháború idején eltűnt katonák sírjait igyekszik felkutatni, a hozzátartozók megkeresései alapján. Fontosnak tartom a Palackposta című műsor számára készült 25-35 perces kisfilmjeimet, amelyekben Fodó Sándort, Vári Fábián Lászlót, Skultéti Csabát vagy éppen az Ungvári Szerkesztőség történetét mutattam be a Magyar Televízió nézőinek.

Szeptembertől új műsorsávban, reggel 5,30-tól, 25 percben fognak jelentkezni az MTV Határon Túli Szerkesztőségének műsorai az m1 és az m2-es adón párhuzamosan, majd délelőtt 11-től megismétlik a kettesen. Kaptunk az MTV elnökétől ígéretet arra vonatkozólag, hogy januártól az m2-n délután is indíthatunk egy-két határon túli ügyekkel foglalkozó magazinműsort.

- Mennyiben más a munka a Magyar Televízióban, mint az ungváriban?

- Amikor odakerültem, akkor egy napi hírműsort kellett csinálnunk, a Kárpáti krónikát, és az bizony nem könnyű. Hajnali ötkor már benn kellett lennem a TV-ben, 6,30-kor jelentkeztünk először élőben. Nem könnyű, de az a jó, hogy szereti mindenki csinálni. Mert szerintem ezt a szakmát szeretni kell, akinek van hozzá affinitása, az megtanulja egy hét alatt. Aki meg nem tanulja meg rögtön, az hiába lesz ott akár 30 évig is.

- Dolgoznak-e még "földijeink" a Magyar Televízióban?

- Többen is, például Bornemissza Eszter szerkesztő, aki korábban a Kárpáti Igaz Szó munkatársa volt, vagy Gál Emese, a Kárpáti krónika műsorvezetője, de velünk dolgozott korábban Koczák Szilvia is, aki most a Miskolci Körzeti Stúdió munkatársa. Ugyanakkor a Hír TV-nél dolgozik a beregszászi Turda Adrienn, aki ugyancsak a Kárpáti krónikánál kezdte.

Badó Zsolt