Szimbólumokat avatott a Rákóczi Egyetem Beregszászban

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem március 27-én történelmi jelentőségű eseménynek adott otthont: a Rákóczi Napok programsorozat zárónapján ünnepélyes keretek között avatták fel az egyetem szimbólumait – talárt, jogart és akadémiai láncokat –, amelyekkel az intézmény hivatalosan is bekapcsolódik az európai egyetemi hagyományok történeti folytonosságába.

Az avatóceremónia kezdetén korhű viseletbe öltözött diákok kíséretében érkeztek meg az egyetem átriumába Kárpátalja történelmi zászlói. A bevonulást követően felcsendült az intézmény himnusza, a Rákóczi imája című kuruc kori ének.

Molnár Andrea, a Rektori Titkárság vezetőjének köszöntője után Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere köszöntötte a jelenlévőket.

„A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nemcsak képzési hely, hanem a szülőföldön maradás és a szülőföldön tartás szigete. Ami itt megvalósul, az nem más, mint nemzetmentés” – emelte ki Hankó Balázs.

„II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar szívvel, magyar nyelven és magyar lélekkel való oktatást biztosít úgy, hogy ebben minden, de minden anyagi hátteret mi biztosítunk, mert mi nemzetben, mi magyar jövőben gondolkozunk, teszünk, állunk ki minden esetben. És több mint egy egyetem – a magyar jövő szigete, hiszen egyszerre van az óvodában, tanítja a fiataloknak a kultúrát, a zenét, a magyar néphagyományokat és népművészetet, és ad szakmát a szakképzés által több mint ötezer fiatalnak” – tette hozzá.

Felszólalását követően a miniszter ünnepélyes szavakkal adományozta a talárokat az egyetem vezetőinek, Orosz Ildikó elnöknek és Csernicskó István rektornak, hangsúlyozva, hogy ezzel a Rákóczi Egyetem is bekapcsolódik az európai universitas hagyományrendjébe. Az elnököt és a rektort követően a rektorhelyettesek, a tanszékek vezetői és a Rektori Titkárság vezetője is felöltötte talárját.

Az esemény a következő szimbólum, a jogar átadásával folytatódott, ami az intézményi autonómia, a tudomány szabadsága és a közösség szolgálatának jelképe. A partnerintézmények képviseletében Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora adta át a jogart Csernicskó István rektornak, ami ettől a naptól a Rákóczi Egyetem önállóságának egyik legfontosabb jelképe.

A harmadik kiemelt szimbólum, az akadémiai lánc ismertetése következett, ami a szolgálatot és a felelősséget testesíti meg, emlékeztetve az egyetem vezetőit arra a küldetésre, amelyet a kárpátaljai magyarság érdekében vállaltak. Az egyetem alapítói nevében Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMFJA) kuratóriumi tagja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke adta át az akadémiai láncot Orosz Ildikó elnöknek.

Csernicskó István rektor akadémiai láncát az egyetem alapítói nevében Zán Fábián Sándor a KMFJA kuratóriumi tagja, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke adta át.

Az ünnepség során felolvasták és aláírták az egyetem küldetésnyilatkozatát, amelyet az intézmény elnöke és rektora, illetve Hankó Balázs miniszter hitelesítettek. Ezt követően az elnök és a rektor tettek fogadalmat.

„Fogadom, hogy tisztelettel őrzöm intézményünk múltját és hagyományait, felelősséggel szolgálom jövőjét, és minden döntésemben a közösség javát keresem, tisztségemet hivatásnak és szolgálatnak tekintve” – fogadta Orosz Ildikó.

„Fogadom, hogy a tudomány és az oktatás szolgálatában végzem munkámat, őrzöm az akadémiai szabadságot, és az egyetem közösségét a tudás, a párbeszéd és a felemelkedés útján vezetem, tisztségemet szolgálatként viselve” – mondta Csernicskó István fogadalmában.

„Vannak pillanatok egy intézmény életében, amikor nem egyszerűen ünneplünk, hanem történelmet élünk át. A mai nap ilyen. Ma nemcsak jelképeket avattunk, ma egy hagyomány születésének lehettünk tanúi” – kezdte ünnepi beszédét Csernicskó István rektor.

„A Rákóczi Egyetem mindig több volt, mint intézmény. Otthon volt és menedék. És reményeink szerint az marad a jövőben is. Nevünk kötelez és emlékeztet is bennünket arra, hogy magas a mérce. A Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc öröksége nem csupán történelmi emlék, hanem erkölcsi színvonal. A szabadság iránti vágy, a közösség iránti hűség és a jövőbe vetett hit öröksége. Ezért különös jelentősége van annak, hogy ma, születésének 350. évfordulóján nemcsak emlékezünk, hanem építünk is, hagyományt teremtünk” – tette hozzá.

Beszéde zárásaként egy latin mottót idézett, amely szerinte rektori működésének vezérelve is: „In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas”, azaz a szükséges dolgokban egység, a kétségesekben szabadság, de mindegyikben szeretet.

„Vannak pillanatok egy intézmény életében, amikor meg kell állnunk, hogy ne csak a mindennapok munkáját lássuk, hanem azt az utat is, amelyet eddig megtettünk. Ma ilyen ünnepre gyűltünk össze. Egyetemünk jelképeit avatjuk. Az út pedig, amely idáig vezetett, nem volt kövekkel kirakva és szőnyeggel leterítve. Időnként göröngyös volt és sáros. Néha olyannyira, hogy majdnem lecsúsztunk róla” – kezdte ünnepi beszédét Orosz Ildikó.

Beszédében felidézte az intézmény fejlődési állomásait a tanárképző főiskolai időszaktól az egyetemmé válásig, valamint azt a sokféle helyszínt, ahol az oktatás és építkezés zajlott. Köszönetet mondott mindazoknak az alapítóknak, egyházi és szakmai partnereknek, intézményeknek és támogatóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetem ma saját otthonában működhessen.

„A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nem a semmiből született. Benne van az elődeink kitartása, a szülőföldhöz való ragaszkodásunk, és az a rendíthetetlen hit, hogy nekünk itt, szülőföldünkön dolgunk van. [...] Amikor ezentúl a hallgatók ránéznek ezekre a jelképekre, tudniuk kell, hogy egy olyan közösség tagjai, amelynek van múltja, van tartása, és minden nehézség ellenére kell hogy legyen jövője. Kívánom, hogy ezek a jelképek töltsenek el bennünket büszkeséggel, de adjanak alázatot is a munkához. Adják meg azt az erőt, amellyel hűek maradhatunk elveinkhez, és továbbíthatjuk a Rákóczi Egyetem jó hírét a világban” – zárta beszédét az elnök asszony.

A történelmi egyházak képviseletében Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke és Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke kérték Isten áldását a jelenlévőkre.

Az ünnepség egészét kulturális blokkok kísérték végig. A zenei és irodalmi előadásokban közreműködött többek között Várnagy Andrea, Magyarország Érdemes Művésze, a ZeneVarázslat mozgalom alapítója, aki Barabás Árpád Kit válasszak? című darabját adta elő zongorán. Györkené Csákány Marianna előadásában versek és megzenésített művek hangzottak el. Ferku Szilveszter gitárkísérettel adta elő Vári Fábián László Útban Törökország felé című versének megzenésített változatát. Halász Nikoletta és Halász Bertalan ifj. Johann Strauss Éljen a magyar című művét szólaltatták meg, míg a Republic Ezt a földet választottam című dalát Ferku Boglárka, Grica Boglárka, Mándy Dávid Lajos és Ferku Szilveszter közösen adták elő.

Az ünnepi hangulatot Halász Bertalan harmonikán előadott Rákóczi-nóta című játéka, valamint Holozsai Imre tárogatójátéka zárta, amely Rákóczi-dallamokkal kísérte a kivonulást.

Kun Viktória