Tanévnyitó ünnepség a beregszászi főiskolán

Szeptember 15-én ismét megtelt fiatalokkal a beregszászi református templom, amely immár hagyományos helyszíne a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségeinek.

Taracközi Ferenc helyi református lelkész üdvözlő szavait követően több száz diákot, a tanárokat és szülőket dr. Soós Kálmán rektor köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy az idei ünnepséggel az önálló beregszászi magyar főiskola tizedik tanéve veszi kezdetét. Az ünneplők között ott volt a tanintézmény 341 elsőse, akik közül 175 nappali tagozaton, 57 másoddiplomás képzésben, 39 levelező tagozaton, 70 pedig a magyarországi felsőoktatási intézményeknek a főiskolán működő kihelyezett tagozatain kezdhette meg tanulmányait. Soós Kálmán ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy idén a korábbi évekhez viszonyítva többen, majd nyolcszázan választották a továbbtanulást a főiskola kínálta 22 szak és szakpár valamelyikén. A legnépszerűbbnek a matematika–informatika szak bizonyult, ahol több mint kétszeres volt a túljelentkezés. A 175 nappali tagozatos elsős közül 68 fő részben hozzájárul a képzési költségekhez, 107 fő pedig költségtérítés-mentesen tanulhat. A rektor elégedetten állapíthatta meg, hogy a beregszászi főiskola egyre újabb és újabb kezdeményezésekkel tudja bővíteni a továbbtanulni szándékozóknak ajánlott képzési lehetőségeket, egyben reményét fejezve ki, hogy az intézmény a jövőben is számíthat támogatóinak adományaira. A támogatók közül a szónok mindenekelőtt a magyar államot emelte ki, bár megjegyezte, hogy az Oktatási Minisztérium által erre az esztendőre megítélt támogatásnak a főiskola eddig csupán mintegy 40 százalékát kapta meg. Soós Kálmán ugyanakkor számos anyaországi közalapítványi és önkormányzati testületnek is őszinte köszönetét fejezhette ki a tanintézmény új épületének rekonstrukciójához való hozzájárulásért.

Petróczi Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) megbízott elnöke köszöntőjében a szülőföldön való megmaradás alapjának nevezte a színvonalas oktatást és ezen belül az önálló magyar nyelvű felsőoktatási hálózatot, emlékeztetve, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola az első államilag is akkreditált magyar felsőoktatási intézmény Magyarország határain kívül. A szónok a tanintézmény kézzelfogható eredményeiként értékelte, hogy nőtt az itthon maradó diplomások száma, hogy egyre többen szereznek tudományos fokozatot, s hogy a főiskola a magyarság szellemi bázisává nőtte ki magát. A Magyar Köztársaság mindenkori kormányai stratégiai célként kezelik a magyar közösségek oktatási intézményrendszerének erősítését és támogatását, hangsúlyozta a HTMH megbízott elnöke, hozzátéve: a beregszászi magyar főiskola példaértékűen hasznos munkásságát szakmailag, erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatták, és a továbbiakban is támogatni kívánják. Mint elhangzott, a beregszászi főiskolát a határon túli felsőoktatási intézmények között is kiemelten szándékozik kezelni a magyar kormány, mely létre kívánja hozni a kiemelt nemzeti intézmények speciális státuszát, amely kiszámítható és garantált szakmai, erkölcsi és anyagi támogatást fog biztosítani ezen intézmények számára.

Örömteli a kárpátaljai magyarság számára, hogy a főiskolai felvételt nyert elsős diákok személyében van, aki folytassa a megkezdett munkát, van, aki átörökítse a tudást, a hagyományt – hangoztatta köszöntőjében dr. Brenzovics László, a kárpátaljai megyei tanács elnökének helyettese, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Mint rámutatott, egy közösség értelmiség és tanárok nélkül előbb-utóbb széthullik. A kárpátaljai magyarság, mely talán a leghányatottabb sorsú valamennyi határon túli magyar közösség közül, éppen annak köszönheti fennmaradását, hogy minden időben, minden nehézség ellenére újra és újra ki tudta termelni azt az értelmiségi réteget, amely biztosította a népcsoport számára a közösségként való fennmaradást – mutatott rá a felszólaló. Brenzovics László külön is felhívta az újdonsült főiskolások figyelmét arra, az elmúlt években hány szervezet, intézmény és ember áldozatos munkájára, támogatására és kitartására volt szükség ahhoz, hogy létrejöhessen és folyamatosan működhessen ez a helyi magyarság számára oly fontos intézmény.

Dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke beszédében emlékeztetett, hogy a főiskola létrejöttekor több volt a bizonytalanság, mint a kapaszkodó, a stabil pont, de az elmúlt majd másfél évtized megmutatta, hogy van helye Kárpátalján ennek a felsőoktatási intézménynek, létrehozása és működése olyan folyamatokat indított el, amelyek az egész kárpátaljai magyar és nem magyar közösséget segítették. Az intézmény létjogosultságát és tanárainak, diákjainak felelősségét szemléltetendő mutatott rá a szónok, hogy évente egy évfolyamnyi kárpátaljai magyar fiatal folytatja tanulmányait Magyarországon, akik később nem térnek haza, így ennyivel leszünk szegényebbek, s ennyivel nagyobb a felelőssége azoknak, akik a kárpátaljai továbbtanulást, a szülőföldön maradást választották. "Ez az intézmény nemcsak diplomagyár. (...) A mi intézményünk rejtett tanterve nemcsak a diploma megszerzéséről szól, hanem arról, hogy kárpátaljai magyar értelmiségivé váljanak azok, akik elkezdték a tanulmányaikat" – hangoztatta Orosz Ildikó.

A továbbiakban az ünnepség az elsős hallgatók eskütételével folytatódott, miután az intézmény vezetői kézfogással köszöntötték az újdonsült diákokat. Végül Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök, Bendász Dániel görög katolikus esperes és Bohán Béla római katolikus plébános útravalónak szánt fohászaival ért véget a tanévnyitó ünnepség.