Fedák Sári-képeslapok, dolhai vaskályha

Beregvidéki Helytörténeti Múzeum

Beregszász történelmi központjában, a római katolikus templom közelében áll a város egyik legrégebbi épülete, ahogy a beregszásziak nevezik: a Bethlen-kastély. A városban szinte mindenki így emlegeti, bár az épület 1327 és 1576 között eredetileg dominikánus rendi kolostor volt, később lett gróf Bethlen Gábor kúriája, majd Rákóczi fejedelem rezidenciája. E patinás épület négy helyiségében nyitotta meg kapuit 2002. március 30-án a Beregvidéki Helytörténeti Múzeum. A kezdeti szerény kínálatot a szovjet érában a városban működő, 1988-ban bezárt "internacionalista" múzeum 42 átmentett kiállítási tárgya és Garanyi József beregszászi festőművész 30 festménye jelentette. Ma már közel 2000, a kárpátaljai magyarság történelméhez köthető exponátumot tekinthetnek meg az idelátogatók. A Kárpátalja olvasóit most képzeletbeli múzeumlátogatásra hívjuk, melyen vezetőnk Sepa János lesz, a múzeum elkötelezett igazgatója.

A kiállítás ásványgyűjteménnyel, i.e. 250-40 ezer évvel ezelőtti őskori leletek, római kori maradványok kiállításával kezdődik, melyek java része a Beregszász környéki hegyek mélyéből, felszínéről származik.

1657-ben a lengyelek feldúlták Beregszászt, többek között a Szent Mihály-kápolnát is. 2001-ben a Kobály József, az Ungvári Nemzeti Egyetem régészeti tanszékének vezetője, főiskolai előadó vezette diákcsoport 60-80 cm-rel a föld alatt rátalált a kápolna romjaira, melyek között négy gyermek földi maradványaira és egy bronztűre bukkantak. A leletek közül a bronztű és egy koponya tekinthető itt meg.

Beregszászban volt 1703-1711. között II. Rákóczi Ferenc nyári rezidenciája. A fejedelem korszakát három, abból az időből származó szék képviseli. Megtekinthetők még ük- és dédnagymamáink idejének tipikus használati tárgyai, pl. a parazsas vasaló, a csecses korsó, beregi szőttes, női fűző, kendertiloló, kerekes és talpas guzsaly, csizmalehúzó (fakutya), mángorló, kukoricamorzsoló, billogozó, kaloda, mozsár, sulykoló, frigyesfalvi és dolhai kályha stb. Ez utóbbi érdekessége, hogy nem volt hamuzója, és a falon keresztül fűtötték a folyosóról vagy a cselédszobából. A kályha egy másik érdekessége, hogy található benne melegítő is (ún. blóder), melyben a mai mikrohullámú sütőkhöz hasonlóan ételt vagy italt lehetett melegíteni. Kuriózum még egy régi ostyasütő is, mivel benne van az 1191-es évszám, lovagkirályunk, Szent László szentté avatásának dátuma. Helyi technikatörténeti adat, hogy 1906-ban Beregszászban már fotószalon működött, kétdimenziós képkészítéssel. A kiállításon egy ekkor használt sztereoszkóp látható.

A múzeum fegyvertörténeti részleggel is büszkélkedhet, melynek legrégibb darabja egy 16-17. században használt parittyakő, de van itt Nagant M1887 típusú orosz revolver, szovjet szurony, román, csehszlovák és szovjet övcsatok, valamint magyar királyi honvéd katonaszíj is. Igen érdekes még a búcsúi templom makettje, melyhez 25 000 darab gyufaszálat használt fel készítője.

Érdekes színfoltja a múzeumnak a Fedák Sáriról, a korszak egyik legnépszerűbb magyar primadonnájáról, a Király Színház tagjáról szóló kiállítás: 171 darabból álló postai üdvözlőlap-gyűjtemény, valamint rengeteg, a művésznő életéhez kötődő helyszín fényképe. Az igazgató úr tulajdonában van még hét, a művésznő hangját őrző lemez is.

Történelmi dokumentumok állítanak emléket a kárpátaljai magyarság 20. századi legnagyobb tragédiájának, az 1944. novemberi malenykij robot áldozatainak: olyan szigorúan titkos szovjet katonai iratok, mint pl. a 4. Ukrán Front 0036. sz., 1944. november 13-án kelt határozata, melynek értelmében a magyar és német férfilakosságot 18 és 50 év között össze kellett szedni és hadifogolytáborokba (lágerekbe) irányítani.

A múzeum különtermében kapott helyet a bevezetőben már említett Garanyi József festményei mellett a közelmúltban elhunyt, szintén beregszászi Horváth Anna szobrászművész 174 db emlékplakettje.

A múzeumban 38 kilogrammnyi papír- és fémpénz van kiállítva: magyar idők történelmi pénzei mindenféle címletben (a pengő, korona, forint), a szovjet éra mindenféle fizetőeszköze, a közelmúlt ukrán kuponjai. Archív képeken látható a régi Beregszász arculata: az egykori Úri Kaszinó (ma Arany Páva étterem) előtti csónakmegálló vagy a Vérkében fürdőző emberek. A beregszászi tűzoltóság történetét, fejlődését bemutató fényképkiállítás 1939-től napjainkig mutatja be a "lánglovagokat".

A beregszászi múzeum tehát figyelemre méltó, értékes anyaggal büszkélkedhet. Sepa János igazgató elmondta, ennek ellenére az intézmény nagyon kevés támogatást kap fenntartóitól, pedig nagy szükség lenne rá: beázik a tető, ami rongálja a falakat és közvetlenül is veszélyezteti a kiállított tárgyakat. Az épület egyébként méltó helye a Beregvidék ősidőkig visszanyúló történelmét bemutató gyűjteménynek. A kúria többi helyisége a múzeum mellett mindmáig a Beregszászi Szolgáltatási Líceumnak ad otthont. Előnyösebb megoldást jelentene, ha a város vezetése egy modernebb, megfelelőbb, korszerűbb épületben találna helyet a tanintézménynek, ezáltal lehetőséget teremtve a múzeum bővítésére, a gazdag kiállítási anyag méltó elhelyezésére.

Fischer Zsolt