Brenzovics László: "A kárpátaljai magyarság bizonyította, hogy önálló politikai tényező"

Interjú a megyei tanács és a KMKSZ alelnökével

A tavaszi önkormányzati választásokat követően Kárpátalján is új összetételű megyei tanács alakult. A képviselőtestületben viszonylag rövid idő alatt létrejött a többség és működik a döntéshozatal. Az ülésszakok igazolták: a testület képes felelős döntéseket hozni, komoly munkát végezni. Az eltelt időszak tapasztalatairól, eredményeiről dr. Brenzovics Lászlóval, a tanács alelnökével beszélgetünk, aki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökeként, a KMKSZ-UMP jelöltjeként nyert képviselői mandátumot.

- Mely feladatokat kell ellátnia a megyei tanács vezetőségének, ezen belül Önnek?

- A megyei tanács vezetőit a testület választja. A megyei tanács elnöke, elnökhelyettesei szervezik a közgyűlés munkáját, irányítják az apparátust, előkészítik a közgyűlés elé kerülő kérdéseket, képviselik a megyei tanácsot az állami szervek irányába. A megyei közgyűlés nem végrehajtó szerv, a végrehajtásra vonatkozó kompetenciáit a megyei közigazgatásnak delegálja. Mivel a végrehajtásért a közigazgatás felel, a megyei tanács apparátusa nem nagy. Munkamegosztás van az elnökhelyettesek között, az én területem az oktatási, kulturális és szociális kérdések.

- A kárpátaljai magyar közösség szempontjából mennyire fontos, hogy a következő négy évben magyar személy a megyei tanács alelnöke?

- Mindenképpen fontos dolog, ugyanakkor nem újdonság. A hetvenes évektől kezdve - az akkori pártetikett szerint - a megyei tanács elnökhelyettesének magyar embernek kellett lennie. Persze van egy lényeges különbség: míg korábban az aktuális hatalom "döntött" arról, hogy melyik magyar töltheti be az elnökhelyettesi tisztséget, most egy magyar párt jelöltjét választották meg erre a tisztségre. A kettő más-más minőségű dolog. Ez utóbbi azt igazolja, hogy a kárpátaljai magyarság önálló politikai tényező, vannak érdekei, melyeket aktuális lehetőségei szerint képvisel, érvényesít a megyében.

- Hogyan látják el képviselői feladataikat a megyei tanács tagjai?

- A megyei közgyűlés jelen összetétele jó színvonalú, a képviselők tapasztalt, befolyásos emberek, akik aktívan részt vesznek a testület munkájában. Korábban egyéni körzetekből választották a képviselőket, és mindenki csak saját körzetéért felelt. A mostani pártrendszerben a párthoz kötöttség, a pártfrakciók megléte is egyfajta fegyelmező erő. Az állandó bizottságok hatékonyan dolgoznak, az ülésteremben csak a fajsúlyosabb kérdések körül alakul vita. A megyei tanácsi többség szintén szűrőt jelent, a frakciók egymással egyeztetve döntenek a különböző kérdésekben. Mire szavazásra kerül egy-egy kérdés, gyakorlatilag eldől, hogy lesz-e támogatottsága. Az említett pártrendszer hátránya, hogy egy-egy régiónak nincs konkrét képviselője. Ezért a járásokhoz egy-egy képviselőcsoportot rendeltünk, akik tartják a kapcsolatot a régióval és képviselik ügyeit a megyei tanácsban. Az üléseken rengeteg kérdés kerül napirendre (esetenként 50-60). Ennek fő oka, hogy a végrehajtó hatalom bizonyos intézkedéseket - pénzügyi átcsoportosítás, költségvetési kifizetés, programelfogadás - nem tehet meg a megyei tanács jóváhagyása nélkül.

- A KMKSZ-UMP számos járási, városi tanácsban is jelen van. Mennyire hatékonyak ezek a képviseletek?

- A KMKSZ 1990 óta vesz részt az önkormányzatok képviselőtestületeiben. A pártlogika érvényesülése nyomán ebben a ciklusban különböző tisztségeket is betöltenek a KMKSZ képviselői a tanácsokban. Ők az elmúlt félévben bizonyították: képesek megfelelő színvonalon, szakértelemmel ellátni feladatukat. Ez mindenképpen örvendetes. Fontos, hogy ezek az emberek újonnan kerültek a tanácsi döntéshozásba, a közigazgatásba, nem a régi politikai rendszer káderei, hanem az élet más szféráiban tevékenykedtek ez idáig. Az elmúlt önkormányzati választások is bizonyították, hogy létezik a kárpátaljai magyarság, ez a közösség politikai tényező, felismeri érdekeit, és vannak olyan szervezetei, pártjai, melyek képesek ezeket megjeleníteni. Ez rendkívül fontos dolog a kárpátaljai magyarság mint közösség fennmaradása szempontjából.

- Említette a másik magyar pártot. Van-e párbeszéd, együttműködés a KMKSZ és az UMDSZ különböző tanácsi frakciói között?

- Különböző kérdésekben természetesen folynak tárgyalások a két párt között, és esetenként van is példa az együttműködésre. Persze él egyfajta bizalmatlanság a felek között, részben a múlt, részben a kampány-szembennállás folyományaként. Tény, hogy azokban a tanácsokban, ahol a két magyar frakció meghatározó - Beregszász város, Beregszászi járás - elsőként a KMKSZ kezdeményezte a tárgyalásokat és az együttműködést, ám erre az első időkben nem igazán hajlott az UMDSZ. Megítélésem szerint a korrekt együttműködéshez erősíteni kell az egymás iránti bizalmat. Mindamellett úgy vélem, a kárpátaljai magyarság érdekeinek megfelelően a két tömörülésnek törekednie kell az együttműködésre.

- Harmadik ciklusban megyei tanácsi képviselő, van tapasztalata a testület munkáját illetően. Mennyiben jelent mégis kihívást az alelnöki feladatkör?

- Sok minden voltam már életemben, hivatalnok még nem. Először dolgozom kötött munkaidőben, ahol folyton elérhetőnek kell lenni, naprakésznek a folyó ügyekben. Nagyon sok időt igényel a munkám, gyakran hétvégén is dolgozom. Ugyanakkor ez nem egy monoton, hivatalnoki tevékenység. Emberekkel foglakozom, akik sokrétű ügyekben kérnek segítséget. Sokat utazom a járásokban, látom-tapasztalom a helyi problémákat. Minden hónap harmadik hétfőjén van fogadónapom, de az irodám ajtaja mindenkor nyitva áll, készséggel meghallgatom a hozzám forduló embereket. A hatalom - nevezzük így - arra való, hogy megoldjunk problémákat, előbbre vigyünk ügyeket. Számomra fontos, hogy az általános, egész Kárpátaljára vonatkozó kérdések mellett a kárpátaljai magyarság egészét foglalkoztató problémákra is próbáljak megoldásokat találni, olyanokra, melyek létfontosságúak a magyar közösség fennmaradása szempontjából. Ilyen például a tankönyvellátás kérdése, ami 16 éve gondot jelent a magyar tannyelvű iskoláknak. Orosz Ildikóval, az oktatási bizottság elnökével a megyei tanács elé kívánjuk vinni a nemzetiségi oktatás kérdését. Próbáljuk elérni, hogy a II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola valamifajta ukrán állami támogatáshoz jusson. Mindez persze időigényes. Megjegyezném: a KMKSZ -UMP nem rendelkezik többséggel a megyei tanácsban, így az igényeinket és érdekeinket csak úgy tudjuk érvényesíteni, ha megszerezzük a politikai partnerek támogatását.

P. Zs.