A borban és az egységben az erő

Jakab Sándor beregszászi borásszal a VII. Beregszászi Nemzetközi Borfesztivál egyik standjánál találkoztunk. Megkóstolva a borát, ismerni szerettük volna a hozzá fűződő történetet is.

- Kezdetben édesapámnak segítettem az otthoni gazdaságban, de 20-25 éve már a saját szőlőmben termelek - kezdi az immár mintegy 3 évtizedes történetet a gazda. - Eleinte bérbe vettünk a jánosi gazdaságtól egy kisebb részleget, majd miután több szomszéd lemondott a nagyobb területen már komoly hozzáértést és befektetést igénylő szőlőjéről, 2,5 hektárra nőtt a terület. Zömében meglehetősen vén, negyven év körüli ültetvényekről volt szó, amelyek ráadásul megszenvedték az ültetésük utáni első évek szakmaiatlan kezelését, azaz itt volna már az ideje az újratelepítésnek. Ezt a területet sikerült utóbb kiegészíteni a földvagyonjegyem alapján nyert területtel. Később egyik kollégámmal létrehoztunk egy kis kft.-t ELTA néven, s most szeretnénk újratelepíteni szőlővel mintegy öthektárnyi területet, melyet már elő is készítettünk erre a célra.

- Ehhez elviekben állami támogatás is jár...

- Igen, már be is jegyeztek minket. A rendszer azonban úgy működik, hogy előbb el kell végezni egy-egy telepítési ciklust, ami már egy ilyen öthektárnyi területen is több százezres nagyságrendű befektetést jelent. Amikor végzünk majd ezekkel a munkálatokkal, várjuk, hogy kifizessék a minket megillető állami támogatást, s akkor folytatni tudjuk a munkát.

- Jellemző Kárpátaljára, hogy a viszonylag kis területű szőlészetek általában igen sok és különböző fajta szőlőt termesztenek. Önök viszont "csak" 3-4 fajta bort kínáltak a beregszászi fesztiválon. Megéri?

- A mi szőlőnk meghatározó része rizlingszilváni, a célunk pedig egyértelműen az, hogy a minőségi szőlőtermesztést és borfogyasztást ösztönözzük, ami véleményünk szerint hosszú távon megéri a befektetett pénzt és energiát.

- A borfesztiválon felállított pavilonjuk feliratából úgy tűnik, hogy továbbra sem mondtak le a helyi kisgazdák összefogásáról.

- A Beregszászi Borvidék Szőlészeinek és Borászainak Szolgáltató Szövetkezete néven hoztuk létre évekkel ezelőtt mintegy 25 beregszászi járási gazda egyesületét. A legkülönfélébb indíttatású és képzettségű gazdákról van szó Mezőkaszonytól egészen Nagymuzsalyig. Néhányan szakképzett borászok, de akad a sorainkban orvos, ügyvéd és mérnök is, akik a szőlészet-borászat megszállottai.

- Mit tud nyújtani ez a szövetkezet a tagjainak?

- Mindenekelőtt a bort népszerűsítő rendezvények megszervezésében vállalunk máris jelentős szerepet. Ezenkívül rendszeresen megbeszéljük problémáinkat, tanfolyamokat szervezünk a tagság részére magyarországi barátaink közreműködésével, akiknek köszönhetően az elmúlt évek során a megfelelő szakirodalomra is szert tehettünk. Ez a segítség nagyon fontos volt számunkra, hiszen többségünk nem tanult szakember, csak lelkesedésből, hitből műveli a szakmát.

- Fontos szempont, hogy tudják-e értékesíteni a bort.

- Mikor évekkel ezelőtt megrendeztük az első beregszászi borfesztivált, még 2-2,50 hrivnya körüli áron adtunk el egy liter európai szőlőfajtából készült bort. Többek között a fesztiválok eredményeként sikerült elérnünk, hogy ma már kedvezőbb áron értékesíthetjük borainkat. Jelenleg 20-30 hrivnya körül mozog egy liter, vagy egy palack minőségi bor ára. Időközben ugyanis "megtanultuk" palackozni a nemes nedűt a szövetkezetünk tagjai számára. Hogy olcsóbb legyen, tavaly szövetkeztünk, s együtt nyomtattuk ki a címkéket, melyeket sokan dicsértek. A nemrég elhunyt Horváth Anna művésznő grafikáján az ardai-beregszászi hegyek láthatók, ahol kézi munkával dolgozzák meg a szőlőt puttonyos munkások. Szeretnénk, ha ez a kézi munkában is kifejeződő egyediség, odafigyelés, minőség és hagyomány tükröződne a borainkban is.

- A jelenlegi árak ezek szerint már megfelelőnek mondhatók?

- Ez az árszint már fedezi a költségeinket, elfogadhatónak mondható. Természetesen tovább kell lépnünk, fejlődnünk kell, ami nagyon sokba kerül. Ha modern technológiát akarunk, az igen jelentős beruházásokat igényel.

- Tavaly a kistermelők számára igen kedvezőtlen szabályozók léptek életbe Ukrajnában. Önöket hogyan érintette ez a fordulat?

- Amikor hivatásszerűen kezdtem foglalkozni a borászattal, még csupán 5000 hrivnya körül volt a borkészítésre kiváltandó licenc. Szinte észre se vettük, s az évek folyamán ezek a költségek 750 ezer hrivnyára nőttek. Ezzel ráadásul még távolról sem értünk a kiadások végére, hiszen ott van az adózás, a különböző engedélyek kiváltása. Szeretnénk, ha ebben a vonatkozásban az európai uniós gyakorlat honosodna meg, amely a működési engedélyt egy jelképes összegben állapítja meg, az adók mértékét pedig a forgalom nagyságától teszi függővé. Egy ilyen rendszer lehetővé tenné, hogy a nagyvállalatok mellett a kistermelők is megtalálják a maguk helyét a piacon, számottevően bővítve a választékot.

- Elképzelhető, hogy a mindennapokban is kaphatók legyenek a boraik, s ne csak a fesztiválok alkalmával?

- Ahhoz, hogy üzletekben, éttermekben is forgalmazhatók legyenek termékeink, be kellene szereznünk a már fentebb említett licenceket. Ilyen kis tételek esetében azonban ez egyelőre nem gazdaságos, nem reális. Ha azonban valaki egy családi ünnepségre szeretne beszerezni egy kisebb tétel beregszászi bort, ez már ma is mindenki számára elérhető.

szcs