Templomszentelés és kopjafaavatás Huszton

Május 20-a kettős ünnep volt a huszti református gyülekezet életében: felszentelték öt éven át restaurált templomukat, valamint a templomkertben felavatták gróf Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem és Huszti Lovász Sámuel máramarosi püspök emlékoszlopát.

A Jelenések könyvéből vett szentlecke felolvasásánál és az imánál Demeter János hódmezővásárhelyi tábori lelkész szolgált. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) püspöke a Királyok könyvéből és Máté evangéliumából hirdetett igét.

A huszti gyülekezet fiataljainak verses ünnepi műsorát követően Józan Lajos helyi tiszteletes köszöntötte a gyülekezetet és a vendégeket - köztük a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusa képviseletében Ujlaki György konzult, Lángi József képrestaurátort, a badeni (Németország) Gustav Adolf Werk Alapítvány képviselőit, valamint az anyaország és a KRE egyházi méltóságait, vendéglelkipásztorait.

Köszöntötte a gyülekezetet a Budapesti Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében dr. Csepregi András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, dr. Varga Kálmán és dr. Diószegi László, a megszűnt Teleki László Alapítvány részéről, majd Józan tiszteletes ismertette a huszti gyülekezet történetét. A templomot a 14. sz. végén, ill. a 15 sz. első felében építették Szent Erzsébet tiszteletére. A reformáció idején először a lutheránus, majd a kálvinista tanítást vették fel hívei. Jelenleg a gyülekezet kétszáz tagot számlál. A tiszteletes megköszönte minden polgári és egyházi szervezetnek, valamint a híveknek az építkezések folyamán nyújtott támogatást, majd a vendéglelkészek szolgáltak igével és tolmácsolták gyülekezeteik jókívánságait.

Az ünneplő tömeg ezt követően a templomkertbe vonult, hogy leleplezze Huszti Lovász Sámuel huszti püspök és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem kopjafáját.

Lovász Sámuel 1657-ben született Huszton. A franeckeri egyetemen tanult, 1686-ban hazajött, szülővárosa lelkészének választotta. Részt vett az 1703-ban kezdődött Rákóczi-szabadságharcban, 1706-ban máramarosi esperesi, 1711-ben generálisi nótáriusi, majd 1716-tól haláláig, 1721-ig püspöki tisztséget töltött be.

Gróf Rhédey Ferenc 1610-ben született. Atyja, Rhédey Ferenc váradi kapitány, korábban Bocskai neves katonája, füleki várkapitány. Fia alig lehetett 10 éves, amikor apja meghalt. Édesanyja férjhez ment Bethlen Istvánhoz, Máramaros vármegye főispánjához. Nevelését Bethlen Gábor fejedelem segítette. 1648-ban I. Rákóczi György Máramaros vármegye örökös főispánjává tette. II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjárata után fejedelemségéről lemondott. A gyulafehérvári országgyűlés és az erdélyi rendek Rhédey Ferencet választották meg fejedelemnek, de ő 1658-ban lemondott tisztségéről, visszavonult Husztra. 1667 elején megírt végrendeletében többek között elrendelte, hogy Máramarosszigeten közkórházat létesítsenek az ő adományából és azt fenntartsák. 1667. május 13-án halt meg Huszton, a vártemplomba temették.

F. Zs.