A hagyatéki eljárás megindítása külföldről

„Idős hozzátartozóm külföldön halt meg, egyetlen fia nem jöhet haza, hogy felkeresse a közjegyzőt az itteni örökség ügyében. Én Kárpátalján élek, elmehetek a nevében a közjegyzőhöz?”

– Sajnos egy napjainkban egyre gyakoribb problémáról van szó, amelyre nem létezik igazán egyszerű megoldás. Sok függ attól, hogy mely ország állampolgára volt az örökhagyó (vagyis az elhunyt), volt-e letelepedési vagy tartózkodási engedélye abban az országban, amelyben a halál érte, illetve része-e az ukrajnai hagyatéknak ingatlan.

Ha például az örökhagyó utolsó lakóhelye külföldön volt, A nemzetközi magánjogról szóló törvény (Закон України «Про міжнародне приватне право») rendelkezéseit kell követni. E jogszabály 70. cikkelye kimondja, hogy az öröklési viszonyokban annak az államnak a joga az irányadó, amelyben az örökhagyó utolsó lakóhelye volt, kivéve, ha az örökhagyó végrendeletében annak az államnak a jogát választotta, amelynek a polgára volt. Viszont a 71. cikkely úgy rendelkezik, hogy az ingatlan vagyon öröklését annak az államnak a joga szabályozza, amelynek területén ez a vagyon található, az Ukrajnában állami nyilvántartásba vétel alá eső vagyonéra pedig az ukrán jog szabályai vonatkoznak.

Az sem teszi egyszerűbbé a dolgot, ha az örökös nem térhet haza, hogy személyesen járjon el a hagyaték ügyében. Ez még akkor is így van, ha Ukrajna Igazságügyi Minisztériumának és Külügyminisztériumának rendelkezései a háborús időkre való tekintettel feljogosítják az ukrán külképviseleteken működő konzulokat bizonyos külföldön megnyílt hagyatékkal kapcsolatos közjegyzői cselekmények elvégzésére is.

A konkrét ügy részleteinek ismerete nélkül e helyt legfeljebb arra a legegyszerűbb esetre vonatkozóan vállalkozhatunk egyfajta cselekvési algoritmus felvázolására, ha az örökhagyó bejelentett ukrajnai lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgár volt.

Az első teendő az örökös számára megszerezni a hozzátartozó haláláról az adott ország egészségügyi intézménye által kiállított igazolást, amelyet le kell fordíttatni ukránra, és hitelesíttetni szükséges a közjegyzővel. Az igazolás felülhitelesítésére (apostille) ugyancsak szükség lesz.

Ezt a dokumentumot el kell juttatni az ukrajnai anyakönyvi hivatalba, ahol a fordítás alapján kiállítják az ukrajnai halotti bizonyítványt. Ezt bárki elvégezheti meghatalmazás alapján, de az a legjobb, ha egy kárpátaljai ügyvédet bíz meg az örökös az ügyintézéssel. Ha ugyanis az ukrajnai anyakönyvi hivatal megtagadja a halotti bizonyítvány kiadását, az örökösnek meghatalmazottja útján a bíróságtól kell kérnie, hogy a külföldi igazolás és a fordítása alapján állapítsa meg a halál tényét, aminek nyomán az anyakönyvi hivatal a meghatalmazott kezdeményezésére már köteles lesz kiadni a halotti bizonyítványt.

Megjegyezném, a jogászok véleménye megoszlik a tekintetben, hogy szükség van-e ilyen esetekben az ukrán halotti bizonyítvány beszerzésére. Vannak, akik szerint a közjegyzőnek a felülhitelesített és lefordított külföldi halotti bizonyítvány alapján is meg kell indítania a hagyatéki eljárást, vagyis nem szükséges az ukrajnai anyakönyvi hivatalhoz fordulni. Elkerülendő a félreértéseket, érdemes ez ügyben előre tájékozódni a közjegyzőnél, aki a hagyatéki eljárást lefolytatja majd.

Miután az örökös által meghatalmazott személy eljuttatja a halotti bizonyítványt a közjegyzőhöz, az megindítja a hagyatéki eljárást. A meghatalmazott személynek át kell vennie és meg kell őriznie a hagyatéki eljárás megindításáról szóló kivonatot.

A hagyatéki eljárás az örökhagyó halálától számított hat hónapig tart. Fontos, hogy az örökösnek e hat hónap alatt jeleznie kell az eljárást lefolytató közjegyzőnek, hogy elfogadja az örökséget, ellenkező esetben elveszíti jogát a hagyaték elfogadására.

Aki mégis kifutott az időből, az kérheti a bíróságtól, hogy hosszabbítsa meg az örökség elfogadásának határidejét, ezt azonban a bíró csak indokolt esetben fogja megtenni. Nem tanácsos tehát kockáztatni, az utolsó pillanatra hagyni a dolgot.

Felhívnám a figyelmet, hogy az örökséget nem lehet hozzátartozó, ügyvéd útján elfogadni, még meghatalmazás alapján sem: az örökségre jogosultnak ehhez alapesetben személyesen kell megjelennie a közjegyző előtt. Amennyiben az örökös külföldön tartózkodik, megteheti, hogy írásban nyilatkozik az örökség elfogadásáról, a nyilatkozatot lefordíttatja ukránra, közjegyző által hitelesítteti, majd felülhitelesítteti (a már említett apostille). Ezt a dokumentumot aztán akár postán (ajánlva) is megküldheti ukrajnai meghatalmazottjának, aki benyújtja a nyilatkozatot a közjegyzőnek. Ez az eljárás azért lehetséges, mivel ilyenkor maga az örökös nyilatkozik a hagyaték elfogadásáról a hiteles okiratban, s a meghatalmazott személy csupán közvetítő, kézbesítő.

A hagyatéki eljárás lezárultával az örökös bármikor átveheti az örökségét (illetve a hagyatékhoz való jogát igazoló dokumentumot) személyesen, amikor hazatér, vagy írásos, közjegyző által hitelesített meghatalmazást adhat erre valakinek, aki majd eljár a nevében. Az örökség átvételére nincs jogvesztő határidő megállapítva, vagyis elvben akár évekkel később is sort lehet rá keríteni. A lényeg, hogy az örökös elfogadja a hagyatékot, és birtokában legyen a hagyatéki eljárás megindítására vonatkozó kivonatnak. Tekintettel azonban arra, hogy milyen bizonytalan időket élünk, azt tanácsolnám, hogy lehetőség szerint mielőbb tegyenek pontot az ügy végére, rendezzék az örökség részét képező, állami nyilvántartásba vétel alá eső vagyontárgyak tulajdonjogának bejegyzését. Ebben szintén segítségére lehet az örökösnek a meghatalmazottja.

hk