Nem szabad félni

A Civil Jogász Bizottság Kárpátalján

Kárpátaljára látogattak a napokban a magyarországi Civil Jogász Bizottság (CJB) tagjai. A budapesti székhelyű jogvédő szervezet küldöttsége előbb Mezőváriban vett részt lakossági fórumon, majd kedden meglátogatták a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. A találkozón részt vett Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is.

A beregszászi találkozón a házigazdák nevében dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszöntötte a vendégeket, majd röviden vázolta az egyetlen kárpátaljai magyar felsőoktatási intézmény megalakulásának történetét, szemléltette fejlődésének küzdelmes útját egészen napjainkig.

A továbbiakban dr. Morvai Krisztina, a CJB társelnöke tartott előadást a 2006. szeptemberi-októberi magyarországi jogsértésekről. A CJB éppen a Magyar Televízió épületénél történtek és az ezt követő utcai összecsapások, illetve az október 23-i események emberjogi vonatkozásait vizsgálja. Megállapításaikat a hatóságok eljárásáról, valamint az események résztvevőit és a véletlen járókelőket ért atrocitásokat és jogtalanságokat terjedelmes, nagy visszhangot kiváltó jelentésben foglalták össze. A bizottság tagjai kötelességüknek tartották és tartják azóta is, hogy jogsegélyt nyújtsanak az akkori rendőri túlkapások és a brutalitás áldozatainak. Az előadást a sértettek felvételről lejátszott tanúvallomásai illusztrálták. "Most már egyértelműen tudjuk, hogy az október 23-án történtek törvénytelenek voltak, s hogy ami történt, politikai utasítás eredménye volt" - hangsúlyozta Morvai Krisztina. Hozzátette: az eset legfontosabb tanulsága, hogy az emberi jogokat komolyan kell vennünk és nem szabad félni kiállni e jogok

gyakorlása mellett. (Morvai Krisztinával készült interjúnkat lapunk következő számában olvashatják.)

Mint a továbbiakban elhangzott, a bizottság célja egyebek mellett az is, hogy a Magyarországon történteket, illetve vizsgálódásaik eredményeit megismertessék a határon túli magyar közösségekkel, illetve hogy megismerkedjenek az elszakított nemzettestek problémáival. Erdély, a Felvidék és a Délvidék után így jutottak el Kárpátaljára.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az anyaország és a határon túli magyar kisebbségek kapcsolatairól szólva mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy minden magyarnak tennie kell a kötelességét a maga helyén. A KMKSZ elnöke ugyanakkor elítélően szólt az arra irányuló anyaországi kísérletekről, hogy kívülről avatkozzanak bele a kárpátaljai magyar közösség életébe, például azáltal, hogy bizonyos politikai erőket támogatnak a választások alkalmával. Mint Kovács Miklós ezzel összefüggésben rámutatott, sajnos az egyébként jóindulatú, a határon túli magyarságot támogatni kívánó emberek tájékozatlansága is káros lehet.

Csatlakozva az előtte szólóhoz, az anyaországi mentalitás változását sürgette Orosz Ildikó is. Mint emlékeztetett, más országok már cselekedtek: megadják az állampolgárságot a határaikon túl élő nemzettársaiknak. Magyarországon ugyanakkor parttalan és eredménytelen vita indult az ügyben, anélkül ráadásul, hogy remény lenne a kérdés megoldására belátható időn belül. Ahhoz, hogy megmaradjon a helyi magyarság, erős anyaországra lenne szükség - hangsúlyozta végezetül Orosz Ildikó.

pszv