Hamis a baba

Ha nincs pénzünk márkás cuccokra, mégis szeretnénk divatosan öltözni, nagy választékban találhatunk a boltokban olcsó helyi gyártmányú Prada, Gucci vagy éppen D&G termékeket. Ukrajna immár a tíz legtöbb hamisítványt gyártó ország közé tartozik.

A legeldugottabb kisvárosok üzletei és piacai is tele vannak immár csillogó és látványos ruhákkal, cipőkkel, táskákkal és egyéb kiegészítőkkel. Meglátva a kirakatban például egy Gucciként hirdetett tűsarkú cipőt, sokan a módosabbak közül sem tudnak ellenállni a kísértésnek, habár tudják, hogy eredeti Gucci terméket aligha kaphatnak mindössze 350 hrivnyáért. A fő, hogy szép legyen és kényelmes - vallják.

A vásárlók majd fele azonban céltudatosan keresi a neves márkák utánzatait. Ezeket a hamisítványokat pedig az általánosan elterjedt vélekedéssel ellentétben nem csupán Kínából kapjuk. Igen aktívak e téren a hazai "gyártók" is.

A szakértők Ukrajnát immár a világ 10 legtöbb hamisítványt előállító országa közé sorolják. Az év elején a világ nagyvállalatainak vezetői körében végzett felmérés szerint a hamisítási világranglistát Kína vezeti, Ukrajna pedig a tekintélyes 9. helyet foglalja el.

Az ukrán aktivitásra már Európában is felfigyeltek. Például a hamis illatszerek 19 százaléka ukrajnai gyártmányú az európai piacon, s e téren csupán Kína előzi meg 37 százalékos piaci részesedéssel. Ami pedig a honi gyártmányú, Európában értékesített hamisított ruhaneműt és élelmiszereket illeti, Ukrajna az ötödik a rangsorban.

Arra ugyanakkor senki sem vállalkozik, hogy megbecsülje a hamis termékek hányadát a hazai áruforgalomban: Ukrajnában nem vezetnek hivatalos nyilvántartást a hamisítványokról. A hamis áruk piacának alakulásáról így legfeljebb az ismertté vált gazdasági bűncselekmények számából lehet következtetni. A Belügyminisztérium gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó főosztályának adatai szerint 2005 előtt évente átlagosan 370 ilyen bűncselekményre derült fény, 2005-ben ez a szám már 483-ra, 2006-ban 812-re emelkedett, 2007 első kilenc hónapjában pedig máris 862 esetet jegyeztek fel.

Ami a helyi keresletet illeti, a nagyvárosok márkaszaküzletei és elegáns butikjai az esetek többségében vigyáznak rá, hogy árujuk között ne legyenek hamisítványok. Vásárlóik, az úgynevezett felső tízezerhez tartozók, igen kényesek arra, hogy kizárólag eredeti termékeket vásároljanak. Őket aligha lehet becsábítani a boltba például egy olyasféle igen elterjedt reklámfogással, hogy mindössze 149 hrivnyáért kínálnak Levi's vagy Wrangler farmereket. Ellenkezőleg - ők azt szeretik, ha az adott termék minél drágább, mert az annak eredetiségére utalhat. Annál nagyobb a kereslet az ilyen "jó árú" termékek iránt az úgynevezett árupiacokon, ahol a kevésbé tehetősek általában bevásárolnak.

A legtöbb kereskedő nem is tagadja áruja származását, a vevők túlnyomó többségének így nincs kétsége afelől, hogy mit vásárol. Ennek ellenére az eladott termékeknek legalább a fele "márkás", azaz valamelyik világmárka jelét viseli. Ki tudna például ellenállni a kísértésnek, hogy ha már egyszer megengedheti magának, hogy 100-120 hrivnyát (de nem többet!) adjon ki egy nadrágszíjért, akkor éppen az Armani márkajelzésűt válassza?

A hamisítókra is igaz, hogy a kereslet határozza meg a kínálatot. A rendőrség szinte naponta leplez le Ukrajna-szerte illegális üzemeket. Csupán 2007 első nyolc hónapja során 111 illegális üzem tulajdonosát "szabadították meg" a vállalkozásától. Összehasonlításképpen: 2005-ben 79, 2006-ban 91 illegális üzemet számoltak fel.

A hamisítók általában a nagyvárosokban vernek tanyát. A feketelistát Odessza, Kijev, Harkiv, Donyeck, Lemberg vezeti. Ezekben a megapoliszokban készül az elkobzott bóvli oroszlánrésze. A hamisított termékek skálája igen széles: nagyban utánozzák a kozmetikumokat, a ruházati cikkeket, a szeszesitalokat, az élelmiszereket, a gyógyszereket, a gyermekjátékokat, a gépkocsialkatrészeket, az építőanyagokat - egyszóval szinte bármit, ami iránt érdeklődés mutatkozik a vásárlók körében.

A hamisítványok általában az ország leghatalmasabb nagybani piacain kezdik vándorútjukat a vásárlóig. Ezekről a nagybani piacokról a kiskereskedők közvetítésével jutnak el azután a termékek a helyi piacokra és kisebb üzletekbe. És nem csak oda. Szakértők szerint Európa szinte bármely pontján találkozhatunk például a valahol Odessza környékén pancsolt "francia" parfümökkel.

De hamisítványokat nem csupán illegális üzemekben gyártanak. Nemegyszer előfordul, hogy nyilvánosan dolgozó vállalkozók is foglalkoznak gyártásukkal, korszerű berendezéseken, legális termékeik mellett. Ilyenkor a legális termékek általában a hamisítványáradat elfedésére szolgálnak.

Sorra jelennek meg az olyan vállalatok, amelyek nyomon követik egyik vagy másik külföldi termék népszerűségének alakulását, majd kisebb-nagyobb külalaki változtatásokkal gyártani kezdik utánzataikat. A leleményes vállalkozók például kicserélik a márkanév egyik betűjét, gondosan ügyelve rá, hogy annak hangzása ne változzék. Így jelenik meg például az Adidas mellett az Abibas, a PEPSI helyett a PEPS!, a Snikers helyett a Shnikers, a Martini helyett a Martin stb.

Szinte az egész ország hamisítványokat visel és fogyaszt, a márkatulajdonosok mégsem tesznek különösebb erőfeszítéseket ez ellen. Ahelyett, hogy aktívabban együttműködnének a hatóságokkal a hamisítók leleplezésében, inkább arra fektetik a hangsúlyt, hogy elmagyarázzák a vásárlóknak, miért előnyösebb az eredeti, jobb minőségű terméket megvenni - panaszolják a rendvédelmi szerveknél. A cégek eljárása azonban végső soron érthető: ha a vásárlók széles rétegeinek tudomására jut, hogy egyik-másik márka piacon megjelenő termékeinek akár egyharmada is hamis lehet, az negatívan hatna az eladási mutatókra. Ráadásul nem minden alap nélkül feltételezik, hogy a rendvédelmi szervekkel való együttműködés esetleg minden erőfeszítésük ellenére sem lesz kellően hatékony. Meg nem erősített sajtóhírek szerint egyes illegális üzemek a helyi rendőrség tudtával működnek, sőt fizetnek nekik a "nyugalomért". (Kárpátalja/Korreszpondent)