Irodalmi konferencia

Kovács Vilmos Emléknapok

2007. november 23., 09:00 , 358. szám

Kovács Vilmos életének és munkásságának szentelt irodalmi konferenciát tartottak Beregszászban múlt szerdán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Tanszéki Csoportja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közös szervezésében. Az eseményre a Kovács Vilmos Emléknapok keretében került sor a neves kárpátaljai költő születésének 80. és halálának 30. évfordulója alkalmából.

Megnyitva a rendezvényt, dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke hangsúlyozta: Kovács Vilmos a kárpátaljai szovjetrendszer első olyan irodalmára, akire méltán lehet büszke az utókor. Mint mondta, a beregszászi főiskola mindent megtesz annak érdekében, hogy minél többekhez jusson el az író életének és munkásságának máig érvényes üzenete. Rámutatott: a költő által életre hívott Forrás Stúdió írógenerációjának szellemiségére is szükség volt ahhoz, hogy fennmaradhasson a magyar értelmiség, hogy a kárpátaljai magyarságnak ma saját főiskolája legyen.

Ezt követően főiskolás diákok egy csoportja adott elő a költő verseiből összeállított irodalmi műsort.

A továbbiakban dr. S. Benedek András költő, szerkesztő és művelődéstörténész előadásában Kovács Vilmos pályáját ismertetve hangsúlyozta: a magyar irodalom valójában a költő jelentkezésével született újjá Kárpátalján a háború utáni években. Mint a ma Budapesten élő kutató rámutatott, a beregszászi járási Gáton született alkotó volt az, aki még a hatvanas években, a Holnap is élünk című regényében elsőként merte leírni, hogy 1944 késő őszén a teljes kárpátaljai felnőtt magyar férfilakosságot elhurcolták.

Tóth István, a Forrás Stúdió egykori tagja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökének külkapcsolatokért felelős tanácsadója hangsúlyozta: Kovács Vilmosnak sohasem voltak tanítványai abban az értelemben, hogy nem tartott esztétikai előadásokat az induló költőtársaknak. Ellenben mégiscsak voltak tanítványai, hiszen "tanulhattunk tőle életvitelt, hazaszeretetet, magyarságtudatot, örökölhettük konok hitét". Az előadó sajnálatosnak nevezte, hogy az a szemléletbeli, politikai és életfelfogásbeli törésvonal, amely abban a korban keletkezett a magyarságon belül, amikor a Holnap is élünk megjelent, napjainkig kitapintható a kárpátaljai magyar politikai és szellemi életben.

Dr. Penckófer János irodalomtörténész az író életművét méltatva ugyancsak fontosnak tartotta kitérni a Kovács Vilmos és a Kárpáti Igaz Szó akkori főszerkesztője, Balla László közötti konfliktusra. Az a szembenállás, amely egykor esztétikai, irodalomelméleti problémaként jött létre Kárpátalján a kor két meghatározó alakja között, a kárpátaljai kulturális élet minden területén hatott, s a mai napig él - mutatott rá az előadó. A beregszászi főiskola irodalomtörténésze szerint Kovács Vilmos munkásságát egységes egészként, folyamatos belső fejlődésként kell elképzelnünk, amely úgy mutatta be kora valóságát, hogy annak igazsága máig hat. "Mindannak, amiért Kovács Vilmos kiállt annak idején, amiért kiállt a Forrás, és elkezdte a munkát a kárpátaljai magyar kulturális életben, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség volt a folytatója, amely tovább tudta vinni a Kovács Vilmos és a Forrás Stúdió által lerakott alapokat. Tehát a KMKSZ identitásának gyökerei itt keresendők, itt találhatók meg" - mutatott rá.

Vári Fábián László költő Kovács Vilmos egy nemrég előkerült levélfogalmazványából idézve mutatta be a legendás író-költő alakját és munkásságát. Az 1960-ban Drávai Gizellának címzett, ám soha el nem küldött írásban a szerző megpróbálta összefoglalni mindazt, ami már régóta nyomhatta a lelkét. Ezek alapján, mint az előadó fogalmazott, "megtudhatjuk, hogy nem az akarnokság, nem az ismertté lenni vágyás, nem a karrierépítés hajtotta azon a pályán, amelyre viszonylag későn ... ráállt. Arról is meggyőződhetünk, hogy őt íróvá valóban "nem betűtetvek éhes légiója tette", hanem a sorsa akarta úgy, és azok a folyamatok, amelyek a fiatal életében és a lelki fejlődésében közrejátszottak."

A megemlékezésre a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Szülőföld Alap támogatásával került sor.

szcs