Nagyszőlősi posta-ügy: ítélet után, ítélet előtt

Még a járási lapok is megjárják Ilosvát

2008. január 11., 09:00 , 365. szám
A nagyszőlősi postahivatal

A közelmúlt ukrajnai reformjai közül valószínűleg a járási postahivatalok összevonása volt a legvitathatóbb lépés, melynek során – mint még emlékezhetünk rá – a beregszászi járási postát összevonták a munkácsival, a nagyszőlősit pedig az ilosvaival, s ezzel egy magyar többségű, valamint egy jelentős magyar kisebbséggel rendelkező járást fosztottak meg az önálló postahivatalától, temérdek bosszúságot okozva az ottani lakosoknak.

A Nagyszőlősi Járási Tanács viszont pert indított az Ukrán Posta Kárpátaljai Megyei Igazgatósága ellen, hogy visszaállítsák az átszervezés előtti állapotokat. Az ügyről s annak legfrissebb fejleményeiről beszélgettem el a minap Barta Józseffel, a járási tanács elnökhelyettesével.

Amióta a Nagyszőlősi Járási Postahivatalt összevonták az ilosvaival, az előbbi ügyintézése az utóbbin keresztül valósul meg – indítja beszélgetésünket a tanácsi vezető. – Ez a helyzet egyrészt megalázó a számunkra, lévén, hogy 117 ezer lakosunkkal mi vagyunk a népesebb járás (az ilosvaiban 100 ezren élnek). Másrészt pedig rengeteg nehézséget okoz, hogy csak Ilosva érintésével lehet célba juttatni a postai küldeményeket, átutalni a pénzösszegeket, illetve kézbesíteni a sajtótermékeket, s még a járási lapjaink is Ilosvát megjárva jutnak el a nagyszőlősi és a környékbeli lakosokhoz, ami egyszerűen nonszensz.

Az összevonás következtében romlott a postai szolgáltatások színvonala, késve érkeznek meg a címzettekhez a küldemények, valamint az előfizetett napi- és hetilapok. Emellett az ügyfelek – a különböző szolgáltatások igénybe vételekor, teszem azt, pénzátutaláskor – jóval hosszabb időt töltenek el sorban állással, mint korábban (például tíz perc helyett egy órát), mivel a reorganizáció során sok postai alkalmazottnak felmondtak, munkanélkülivé téve őket, a megmaradt munkatársak pedig két-három ember munkáját végzik el, s egyszerűen képtelenek hatékonyabban üzemeltetni a hivatalt. Ez a helyzet pedig éppúgy rossz az alkalmazottaknak, mint az ügyfeleknek...

Ezenkívül törvénytelenül is hajtották végre az összevonást, lévén, hogy a törvény előírja: a reorganizációt csak az illetékes önkormányzati szervek beleegyezésével lehet végrehajtani, mi viszont nem adtuk áldásunkat a tervre. Ráadásul csak az összevonás után, utólag kérték az engedélyünket, amit, természetesen, nem adtunk meg – fejti ki Barta József. – Be is pereltük az Ukrán Posta Kárpátaljai Megyei Igazgatóságát, a Nagyszőlősi Járásbíróság pedig nekünk adott igazat, s arra kötelezte az alperest, hogy állítsa vissza a reorganizáció előtti helyzetet. A megyei postahivatal azután fellebbezést nyújtott be a Lembergi Fellebbviteli Bírósághoz, mely egyszerűen visszautalta az ügyet a járásbíróság hatáskörébe, ez pedig "tovább passzolta a labdát" a Kárpátaljai Megyei Gazdasági Bírósághoz, ahol is december 13-án került sor az első tárgyalási napra, melyen eldöntötték, hogy január 10-én (ez lapzártánk után lesz, a döntésről a következő lapszámunkban természetesen téjékoztatjuk olvasóinkat – a szerk.) folytatják a tárgyalást. Megjegyezném: az ilyen perek akár évekig is elhúzódhatnak, addig pedig marad a jelenlegi lehetetlen helyzet...

Ami egyáltalán nem szolgálja a lakosság érdekeit. Noha – mint beszélgetőtársam kifejti – egy átszervezés csak akkor tekinthető jónak, ha egyrészt költségmegtakarítással jár, másrészt pedig javítja az ügyintézés színvonalát. Nem lehet viszont támogatni egy olyan átalakítást, mely színvonalcsökkenést okoz. Reméljük, a megyei gazdasági bíróság is belátja, miszerint a megyei postahivatal törvénytelenül járt el, tárgyilagosan bírálja el a kérdést, s a helybeli lakosok érdekeinek a figyelembe vételével hozza majd meg a döntést.

Lajos Mihály