Mezőgazdasági konferencia Beregszászban

Szélsőséges meleghez alkalmazkodó hibrid növények

2008. március 14., 09:00 , 374. szám

Március 6-án a Beregszászi Járási Tanács szervezésében mezőgazdasági konferenciára került sor a tanács üléstermében nagy számban megjelent kárpátaljai és ukrajnai gazdák, szakemberek előtt. A konferencián a Kiskunhalason (Magyarország) székelő, kukoricanemesítéssel és vetőmagtermesztéssel foglalkozó Kiskun vállalat szakemberei bemutatták az általuk előállított hibrid vetőmagokat, valamint más, a növények fejlődését elősegítő termékeket.

A konferenciát Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke nyitotta meg, megköszönve a szervezőknek és az előadó szakembereknek a rendezvény létrehozását, valamint azt, hogy a munkájuk által kidolgozott és ide elhozott tudományos eredmények által lehetőséget teremtenek az ukrán és a kárpátaljai mezőgazdaság fejlesztésére. Köszöntötte a megjelent vendégeket a rendezvény levezetője és tolmácsa, Szabó István - a Kiskun vállalat kárpátaljai forgalmazójaként működő, beregszászi székhelyű Elix Kun vállalat vezetője - is, többek között dr. Samír Radyt, a Kiskun vállalat egyiptomi származású főigazgatóját, dr. Lévai László debreceni egyetemi docenst és Vajda Sándort, a nyíregyházi Agronova-Bio kft. irányítóját. Szabó István szólt arról, hogy a tavalyi évben Ukrajnát sújtó és a termést alapvetően negatív irányba befolyásoló aszály sok emberben felvetette annak szükségszerűségét, hogy új, a szélsőségesen meleg időjáráshoz alkalmazkodó hibrid növényeket próbáljon ki. Ebben a kiskunhalasi üzem jeleskedik: a több mint 30 éve működő vállalat száznál több hibriddel - zömmel kukorica - van jelen a piacon. Ezután prof. dr. Samír Rady szólt a vállalatról, az általuk kikísérletezett hibridekről. A professzor Egyiptomban született az 1940-es években. Apja egyetemi tanár volt. 1963-ban az egyetem elvégzése után Magyarországra került részképzésre, később itt is házasodott meg. A Magyar Tudományos Akadémiával karöltve kutatást végzett olyan kukoricahibridek előállítására, melyek segítségével megnövelhető az egyiptomi termésátlag a vízben szegény, aszályos, sivatagos területeken. Egyiptomnak kb. 10 százaléka művelhető, s az első számú haszonnövény itt nem a búza, hanem a kukorica.

A munkával telt évek folyamán dr. Samír ún. gyökérszelekcióval kilencvenhárom kukoricahibridet hozott létre, melyek szárszilárdságukról, aszálytűrő képességükről ismertek. Az erős gyökérzetben a Kárpátalján is egyre jobban terjedő kukoricabogár sem tud komoly károkat tenni. A kukoricabogár másik jelentős kártétele az, hogy a kukorica címerét károsítja. Így a csövek nem porzódnak be, ezek termés nélkül maradnak. A hibridizáció eredménye, hogy a címer olyan dús és szerteágazó, hogy a bogár kártétele ellenére marad bőven elég pollen a beporzáshoz. Szó volt még arról, hogy ezek a hibridek rendkívül alkalmazkodóképesek. Az új kutatási eredményekről szólva a főigazgató elmondta, hogy sikerült olyan kukoricahibrideket előállítani, melyek termésében közel tíz százalék az olajtartalom (a hagyományos kukoricában az olaj mennyisége 3,6 - 3,8 százalék).

Dr. Lévai László egyetemi docens Baktériumtartalmú biotrágyák jelentősége a mezőgazdaságban címmel tartott előadást. Az előadó az anyaországban gyártott Filazonit MC biotrágyát mutatta be, melynek kikísérletezésében maga is részt vett. A silány termés egyik oka, hogy nincs meg a földben a szükséges baktériummennyiség. A Filazonit MC-t ezért kísérletezték ki: minden köbcentimétere kb. kétmilliárd baktériumot tartalmaz. Ezek között cellulózlebontó baktériumok ugyanúgy megtalálhatók nagy számban, mint azok, amelyek a levegő nitrogénjét segítik a növényeknek megkötni. Kukoricánál, kalászosoknál, cukorrépánál, zöldségeknél, burgonyánál stb. használata egyaránt ajánlott, s az átlagosnál magasabb termés várható.

Fischer Zsolt